A Gellért-hegy és a lábánál elhelyezkedő Gellért Gyógyfürdő és Uszoda a velencei születésű bencés szerzetesről, Szent Gellért püspökről kapta nevét. Gellért 1015-ben érkezett a Magyar Királyság területére és itt kezdett hittérítő tevekénységet folytatni, majd később István király fiának, Imrének lett a nevelője. A monda szerint 1046-ban egy belül szögekkel bélelt hordóba zárva gurították le a Kelen-hegyről a kereszténység ellen lázadó pogány magyarok. Gellért püspököt István királlyal és Imre herceggel együtt 1083-ban avatták szentté.

A XIII. században II. András ispotályt és fürdőt alapított a területen. A török uralom idején a Gellért fürdőt Ácsik Ilidzsának (nyitott hévfürdőnek) nevezték. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került, majd I. Lipót háziorvosának adományozta. 1718-ban az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly eladta a fürdőt Buda városának.

Az 1809-ben folytatott átalakításokat követően a Sagit család vette meg Buda városától, majd Koischor Szilárd tulajdonába került az akkor még pajtaszerű, egyemeletes épület. A XIX. század második felében a fürdőt Pest és Buda, valamint a környező falvak és mezővárosok lakói látogatták. Ebben az időben Sárosfürdőnek nevezték kiváló minőségű gyógyító iszapja miatt, amely sajnálatosan elfogyott az idők folyamán. A forrásvizekkel feltörő finom iszap a tiszta vizű medence fenekén és falain ülepedett le. A berendezés igen primitív volt. A közös fürdőt csupán egy deszkafal választotta el férfi és női részre.

A szálloda és fürdő építése 1832-ben kezdődött meg. Valóságos kastély épült a korábbi egyszerű épület helyén. A Ferenc József híd (a mai Szabadság híd) építése során, 1894-ben a régi fürdőépületet az állam kisajátította és lebontatta. A főváros 1902-ben kapta mag az államkincstártól a fürdő területének (és a forrásoknak) tulajdonjogát. Ekkor nyilvános pályázatot írtak ki a fürdő megépítésére. Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervei alapján 1911-ben megkezdték a Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló építését, amelyet 1918 szeptemberében fejeztek be. Az elkészült Gellért fürdő akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított, amelyhez egy harminc ágyas kórház is tartozott. A hullámfürdő 1927-re készült el Sebestyén Artúr tervei alapján, a pezsgőfürdőt pedig 1934-ben adták át.

A késő szecessziós épületegyüttes kupolái barokkos vonalvezetésűek. A Széchenyi gyógyfürdőhöz hasonlóan a Gellért fürdő is tükrös szerkezetű, vagyis a bal és a jobb szárny hasonló kiképzésű. A női és férfi termál részleg falait színes Zsolnay-porcelán díszíti. A férfi termál medence fölött Ligeti Miklós Kisfiú teknőccel c. szobra áll, valamint Ligeti szobra, a Csókolózó gyermek, látható a férfi termálfürdő bejáratánál is.

A fürdő épülete Budapest 1945-ös ostroma idején súlyos károkat szenvedett. A szobák egy részét még 1945-ben, az épület Dunára néző részét pedig 1961-ben állították helyre. A szálló egészét 1980-ban újították fel.

A 2007. január és 2008. április között zajlott átfogó felújítás során megőrizték a fürdő eredeti stílusát, így a Zsolnay-mozaikokat, márványoszlopokat, szobrokat is.

Források: link, link

Meskó Csaba: Gyógyfürdők (Kiadta: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal, 2001)