Kategória: Fotómesék

„Képpel írott” visszaemlékezésünk első témája egy szocio- vagy munkásfotóként meghatározható portré: a beállított fénykép egy öntudatot sugárzó ifjúmunkást ábrázol. Az óvatlan szemlélő rögtön rávághatja, igen, ez az 1950-es évek idealisztikus és propagandisztikus ábrázolásmódjának jellegzetes példája, amelynek alanya az ún. szocialista embertípust személyesíti meg. Nem is tévedhetnénk nagyobbat. A munkásruházatú, kalapácsos

A Szent Gellért Gyógyfürdő termális hullámfürdője 1927 nyarán nyílt meg a látogatók előtt. Az 560 m2 területű medencét virággal díszíttet oszlopok, pergolák és művészi kivitelezésű alkotások díszítették. A háttérben Gárdos Aladár Triton és Nympha szoborcsoportjával díszített kaszkád ontotta a termálvizet a termálfürdő szerelmeseinek. Telcs Ede gyermekcsoportjai,  Pásztor Árpád Primaverája és

Az alábbi fotósorozat az első világháborúban készült, a keleti hadszíntéren. A több mint 90 éves képek a galíciai valamint a bukovinai fronton harcoló magyar katonák békés napjait mutatják be. Kártyázó tisztek, tyukokat etető katonák, tábori misén magukba forduló frontharcosok, karácsonyt ünneplő sebesültek és ápolóik néznek vissza ránk ezekről a megsárgult

Idestova 76 éve kapták lencsevégre azt az érdekes fotót, mely a híres Dann Ilona-féle Divatáruház portáljáról készült. Nem is akárhol volt ez a hölgyek által oly gyakran látogatott áruház, hanem a híres Alkotás utca 13. szám alatti épületben, mely Budapest legszebb épületei közé tartozik mind a mai napig. A mitológiai

A híres-neves Schäffer Ármin ő cs. és kir. Felsége József Főherceg udvari fényképésze készítette azokat az első világháborúban lencsevégre kapott fotókat, melyeken mészároslegények feszítenek az áldozataik mellett. Az egyik férfiúban, Leé Ádámot ismerhetjük fel, aki annakidején a Marhavágóhídon dolgozott. 1873-ban született és az I. világháború idején már ötgyermekes apa volt. Az egyedülálló fotókat

Ha elfogadjuk kiindulópontnak, hogy a kinematográfia az első években egyike a mutatványos attrakcióknak, s a kor közönsége nem tekinti emblematikusnak, a századforduló civilizációja szimbólumának, akkor nem csodálkozhatunk azon sem, hogy presztízse csekély, a vurstlibeli premier mellett az első években kávéházak, sátrak, bódék, alkalmanként színházi előadások adnak helyt a mozgóképeknek. A

Máriabesnyő, az ország egyik legfontosabb, búcsújáró helye, 2022. augusztus 13–14-én tartja legnagyobb búcsús ünnepét, a Nagyboldogasszony főbúcsút. E zarándokhely évszázadok óta az egyik legjelentősebb Mária-kegyhely volt, mely egy parányi Mária-szobor rejtélyes megtalálásának volt köszönhető.

„A legújabb foto-elektrotechnikai csoda. Reprodukál minden élő jelenetet mozgásban –a valódi élet tükre.”[1] Tudták, hogy valójában Petzval József[2] matematikus, mérnök, egyetemi tanár számításaira támaszkodva alkotta meg Louis és Auguste Lumière a filmfelvevő- és -vetítő gépét? A magyar tudós igazi műszaki zseni volt, aki a bécsi katonai földrajzi intézet megrendelésére tökéletesítette

„Igazából egy nyolcéves gyerek nem fogja fel ezt a hiányt, de beépül a lelkébe, az egész énjébe…” 3. kép. A harcok szünetében II. (Vonuló tömeg a Nagykörúton, előtérben egy szovjet ágyú, balra élelmiszert szállító tehergépkocsi szabadságharcosokkal, 1956. november 2–5. körül) Fotó: Chochol Károly16. kép. Nagykörút a harcok szünetében (Szabadságharcos igazoltat

175 éve adták át az első magyarországi gőzüzemű vasútvonalat Fotómesék sorozatunk legújabb részében vasútra szállunk, és az első pesti vasútvonal korai történetére tekintünk vissza néhány korabeli rajz, litográfia és persze szokás szerint egykorú beszámolók segítségével. „Vasúton bámulatosan halad az ember. Szeretném ráültetni az egész magyar hazát; néhány esztendő alatt tán

„Az elektromos Budapest földalatti csodája ez, a hol az ember a 35 fokos nyári melegben fázni fog, a hol a kiizzadt fővárosiak szivesen fognak nyaralni…”[1] Százhuszonöt éve, 1896. május 2-án adták át a világ első villanymeghajtású földalatti vasútját Budapesten.[2] Következő fotómesénkkel a máig népszerű kisföldalatti születésére emlékezünk. Bár talán furcsának

Mostani fotómesénk tárgya a kilencvenhat éve létrehozott hírneves „BNV”, amelynek elődtörténetéből szemezgetünk. De nézzük csak, milyen „ősei” voltak a budapesti tavaszi vásárnak? Az első Márciusi Vásárra 1906. március 25–27-én került sor a Fővárosi Kereskedők Egyesülete jóvoltából. A rendezőbizottság elnöke, a modern magyar papírkereskedelem megteremtője, Szénásy Béla cs. és kir. udvari

155 éve, 1866. július 30-án indult útjára Pesten az első lóvontatású vasút. Délután négy órakor hullámzó tömeg fogadta hatalmas ovációval a Pesti Közúti Vaspálya Társaság első „lóvontatású vasútját”, amely a régi Széna tértől (ma: Kálvin tér) Újpestig szelte át az utat. S micsoda luxussal volt berendezve: hágcsós tetőrésszel, ernyős alkalmatossággal… Az első

Johann Paluka nürnbergi kereskedő cégének egyedülálló árukatalógusa – a hozzá tartozó árjegyzékkel és portódíjszabási melléklettel együtt – a Manno cég iratanyaga révén gazdagítja levéltárunk állományát. Az 1843-ból származó prospektus, amely önmagában is unikumnak számít, korának számos használati tárgyát és luxuscikkét vonultatja fel, a bajuszpödrőtől az aranymíves teáscsészéken keresztül a tubákos

József Attila [IGE]: Kezdetben volt Pakots,​aztán lőn az Ige.Köztünk Ő a kapocs,azért jöttünk ide. Hévíz, 1932. szeptember 10. Mi ihlette a költőnek ezt a rövidke kis verses köszöntőjét? Annak nézünk most utána… Pakots József[1] író, politikus nevéhez fűződik annak az érdekvédelmi szervezetnek a megalapítása, amelynek az volt a célja, hogy