A „Levéltári egyperces” 1944. március 19-ét, egy hideg, borult vasárnapot idéz fel egy budapesti háborús napló, Anka naplója* soraival: „Nagy rémülettel meséli/k/, hogy összekötözött kézzel elvitték a… képviselő urat (Bajcsy-Zsilinszkyt) a német katonák, gépfegyver áll a ház előtt. Még nem értjük a dolgot… német megszállás van, rengeteg német kocsi, meg
Március 15-i Levéltári egypercesünk az 1848. március 16-án Buda város tanácstermében tartott nyilvános közgyűlés eseményeit idézi fel. A gyűlés első pontja szorgalmazza az előző nap megfogalmazott 12 pont (amelyeket jegyzőkönyvbe is vettek, ld. a 2, és 3. kép) mielőbbi életbe léptetését, és azt, hogy a jelen országgyűlés iktassa azokat törvénybe.
A sorsanalitika atyjára, Szondi Lipótra emlékezik ezúttal a „Levéltári egyperces”.Szondi Lipót 1893. március 11-én, Nyitrán született. Családfakutatásai és szépirodalmi olvasmányai alapozták meg sorsanalitikával kapcsolatos megállapításait. Terápiájának feladata az ősi örökség feltárása, amelynek megismerésével az egyén eldöntheti, hogy milyen módon kívánja ezt megélni.Szondi 1944 júniusában az ún. Kasztner-vonaton menekült az országból
A „Levéltári egypercesek” nőnapi számának kérdése: vajon melyik évben szerepeltek az MSZMP VB terveiben az alábbi nőnapi előkészületek. (A megfejtés a poszt végén olvasható.)„A MNOT (= Magyar Nők Országos Tanácsa) kidolgozta az ünnepségek politikai mondanivalóját, amelyet az egyes rendezvényeken, akciókon érvényesítünk. Az akció célkitűzései: Erősíteni a nőkben a nemzetközi szolidaritást,
A „Levéltári egypercesek” mai száma „Pest város architektor-építészére” emlékezik, akinek nevéhez fűződik a régi Pest-Buda arculatának kialakítása. Már nem áll a Felső Dunasor, a Lloyd-palota, az Angol Királynő Szálló, de látható a Deák téri templom homlokzata, a Reáltanoda, az egri Főszékesegyház, az esztergomi Bazilika. A pesti bazilika első terveit is
A „Levéltári egyperces” témája ezúttal a Teve utca neve, amely 2012 óta gyarapítja a védett köztérnevek sorát. Mivel Budapest teljes utcanévlexikona csak annyit jegyez meg, hogy 1897 óta viseli az utca a nevet, s a név eredetéről nem tesz említést, feltehető, hogy hitelt érdemlő forrást a lexikon szerkesztője sem talált.
„Levéltári egypercesek” címmel új sorozatot indítottunk útjára 2022 márciusában, melyben levéltárunkban őrzött ismert és kevésbé ismert iratokat, fotókat mutatunk be, illetve évfordulókra emlékezünk, eseményeket, személyeket, helyszíneket idézünk a múltból. A Budavári Sikló 1870. március 2-án avatták fel a Budavári Siklót, melynek létrejöttét Budavári Hegypálya néven Széchenyi Ödön – Széchenyi István
