Kategória: Levéltári egypercesek

Levéltári egyperces 2024/37. A BFL épületei I. rész

A Levéltári egyperces a BFL jelenlegi épületének 20. átadási évfordulója alkalmából cikksorozatban mutatja be a (székes)fővárosi levéltár egykori és tervezett épületeit. Pest, Buda és Óbuda iratait eredetileg a városok őrizték, amelyek a városegyesítést követően 1887-ben a Lipót (ma Váci) utcai Új Városházára kerültek. A századfordulón a központi Városházán a Károly-kaszárnya

Levéltári egyperces 2024/36. Budapest egyesítése alkalmából

A Levéltári egyperces november 17-én Budapest egyesítésének előzményeit idézi fel. 1873-ben ezen a napon a főváros tanácsa átvette a 16-ával megszűnő tanácsoktól az ügyeket, ezzel megkezdte hivatalos működését. Bár rövid ideig tartott, de Pest, Buda és Óbuda már korábban is megélt egy egyesítést. 1848 áprilisában a pozsonyi országgyűlésen Buda országgyűlési

Levéltári egyperces 2024/35. Vándor Kálmán

A Levéltári egyperces a mind a sportvilágban, mind a zenei életben ismert és tisztelt Vándor Kálmánra emlékezik. 1922. november 5-én született Békásmegyeren. Édesanyja Szathmáry Aranka énekesnő, akinek családjában több színész és énekes is volt, édesapja Vándor (Breitfeld) Kálmán a Nemzeti Színház szerzője. Tizenéves korától foci kapus és egyben a Nemzeti

Levéltári egyperces 2024/34. A Centrál Kávéház

A Levéltári egyperces a Centrál kávéházban folytatja a budapesti kávéházi barangolásokat. Ullmann Lajos a belvárosi Egyetem utca 1. számú szabálytalan alakú telek tulajdonosa, „a számos rendelkezésére állott terv közül”, nehezen tudta eldönteni melyiket válassza. Az Ullmann-házként ismert négyemeletes, belsőudvaros eklektikus bérház végül – a Gresham-palota megálmodója – Quittner Zsigmond tervei

Levéltári egyperces 2024/33. A Japán Kávéház

A Levéltári egyperces mai száma folytatja Budapest egykori ikonikus kávéházaiban tett barangolását. Míg a New York inkább az írók, költők, addig a Japán Kávéház kezdetben inkább – de nem kizárólagosan – a művészvilág találkozóhelyéről lett híres. A művészek egy része a közeli, konkurensnek számító Abbázia kávéházból pártolt át. 1894-ben nyílt

Levéltári egyperces 2024/32. A New York Kávéház

A Levéltári egyperces a kávé világnapja alkalmából indított sorozatban mutat be néhány ikonikus budapesti kávéházat. A New York kávéház épülete eredetileg a New York Életbiztosító Társaság magyarországi székházának épült iroda-, és lakóház. Tervpályázatát Hauszmann Alajos nyerte meg, aki Giergl Kálmán és Korb Flóris közreműködésével építette fel az Erzsébet körút 9-11.

Levéltári egyperces 2024/31. A József Attila Színház

A Levéltári egyperces az új évad indulása kapcsán a levéltárunkhoz legközelebbi színházba, a József Attila Színházba látogat. A főváros peremkerületeinek hátrányos kulturális helyzetén kívántak segíteni egy új művelődési házak építésével. A Váci út és a Róbert Károly körút sarkán álló, Vidos Zoltán és Tarján László tervezte épület azóta több felújításon

Levéltári egyperces: 2024/30. A Vizafogó

Bár a Göncz Árpád városközpont 2016-os kialakítása után levéltárunk Teve utcai épülete már nem tartozik a Vizafogó városrészhez, amelynek története több ponton kapcsolódik intézményünkhöz. Sokan az ott élők közül sem tudják a név eredetét, pedig a területen több utcanév is utal a valódi tokfélék családjába tartozó, nagytestű dunai halra: 1900-től

Levéltári egyperces 2024/29. Manno Miltiades

Levéltári egypercesünk egy sokoldalú olimpikont, művészt mutat be a múlt század első harmadából. Levéltárunk őrzi a görög származású Manno család cégének tekintélyes iratanyagát. A család másik ágának egyik tagja, Miltiades mint sportember, grafikus, karikaturista, könyvillusztrátor, költő, festő- és szobrászművész egyaránt figyelemre méltót alkotott. Cikkünk az olimpiához kapcsolódva a gazdag életpályának

Levéltári egyperces 2024/28. Az 1984-es nyári olimpia

A Levéltári egyperces a 40 évvel ezelőtti, a magyar sportolók nélkül lezajlott olimpiára emlékezik. Előzmény: 1980-ban Moszkva nyerte el a rendezés jogát Los Angeles ellenében. A Szovjetunió afganisztáni bevonulása elleni tiltakozásul az USA és további 64 ország bojkottálta a részvételt a moszkvai olimpián, ahol Magyarország az éremtáblázat 6. helyén zárt.

Levéltári egyperces 2024/27. Olimpia Budapesten?

A Levéltári egyperces a budapesti rendezésű olimpia kérdését járja körül. Budapest sosem rendezett sem nyári, sem téli olimpiai játékokat, ez utóbbiért nem, de nyári megrendezéséért már a 2024-es előtt is többször harcba szállt. Először az első újkori, az 1896-os athéni játékok megrendezésekor merült fel Budapest neve, a görögök ugyanis a

Levéltári egyperces 2024/26. Olimpia Montrealban

A Levéltári egyperces 48 évet ugrik vissza az időben, amikor 1976. július 17-én Montrealban megkezdődtek a XXI. nyári olimpiai játékok 92 nemzet 6084 sportoló részvételével. A magyar zászlót Kamuti Jenő vívó vitte, a fogadalmat Hammerl László sportlövő mondta. A 178 magyar sportoló 17 sportágban indult és 22 érmet szerzett: 4

Levéltári egyperces 2024/25. Angster József

A Levéltári egyperces az 1834. július 7-én született Angster Józsefre emlékezik. Bár tevékenysége elsősorban Pécshez kötődik, a fővároshoz köthető munkái máig meghatározóak. Budapesten több mint negyven Angster-orgona épült, amelyek közül a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz katolikus templom nyitotta a sort 1890-ben. Budapest főváros törvényhatósága 1902-ben kelt közgyűlési jegyzőkönyve arról

Levéltári egyperces 2024/24. A Rákosi-bunker

A Levéltári egyperces mai száma azt a kérdést járja körük, mi köti össze a metróépítést Rákosi bunkerével. A 2-es (piros) metró Kossuth és Deák téri megállója között a metró alagútból nyílik az F4-es objektum. Ennek a föld felszíne felett a mai napig is látható eleme egy kör alakú építmény a

Levéltári egyperces 2024/23. Dohányzásmentes világnap

A Levéltári egyperces témája május 31-én a dohányzás. A Dohányzásmentes világnap 1988 óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére a dohányzás veszélyeire, szövődményeire hívja fel a figyelmet. Magyarországon a dohányzás általános elterjedése a 18. század elejére tehető. A dohány egyedárusítását 1850-tól szabályozta törvény. A század második felére a hazai termelés már