A Levéltári egyperces egy 100 évvel ezelőtti eseményre emlékezik. 1924. május 24-én 10 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartotta alakuló közgyűlését az első önálló magyar jegybank. A Magyar Nemzeti Bank meg nem valósult követelése volt az 1848-as 12 pontnak, de nem szerepelt 1867-ben a kiegyezés pontjai között sem, de
Rubik50! Levéltári egyperces május 17-én, a Rubik-kocka születésének 50. évfordulóján Ifjabb Rubik Ernőnek egyes források szerint egy évig tartott, mire sikeresen kirakta a bűvös kockát, míg más források szerint csupán egy hónapjába tellett, mire minden elemet a helyére rendezett. Az első tervek szerint a Rubik-kocka 2x2x2-es méretben készült volna el,
A 100. Levéltári egyperces a levéltár épületét körülvevő városrészben barangol virtuálisan térben és időben. Angyalföld határai többször változtak az idők során, gyakran az egész– a mai XIII., 1938 előtt a VI. – kerület szinonimájaként használják, pedig csak egy része annak. A Teve utca Angyalföld délnyugati részén, a Vizafogótól keletre, a
A Levéltári egyperces a 125 éves FTC-t köszönti. 1899. május 3-án tartotta alakuló közgyűlését a Ferencvárosi Torna Club. Jelmondatuk: Erkölcs, Erő, Egyetértés lett. Színeket a nemzeti lobogó színei közül választottak. Mivel a piros és a fehér már a népszerű BTC, a Budapesti Torna Club színei voltak, így a zöld és
A Levéltári egyperces a „Tánc világnapja” alkalmából a fővárosi mozgáskultúra egyik ikonikus helyszínét, a Berczik Sára Budai Táncklubot mutatja be. A vízivárosi Kapás utca 55. szám alatti saroképület a Galilei magyar szabadkőműves páholy székházának adott otthont, miután lebontották a telken álló földszintes épületet és helyére a páholyházzal egybeépített bérházat emeltek.
A Levéltári egyperces a Kossuth tér 13–15. számú épület történetét foglalja össze, amelynek falai mögül az 1944-es, elveszettnek hitt lakásívek és egyéb dokumentumok kerültek elő. Építésére Málnai Béla zártkörű tervpályázaton nyerte el a megbízást 1927-ben. A modernnek nem nevezhető, historizáló stílusú ötemeletes, belső udvaros bérház a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.
A Levéltári egyperces április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján egyikük, Richter Gedeon sorsát idézi meg. A nevét újra viselő világhírű cég története 1901-re nyúlik vissza, amikor Richter Gedeon gyógyszerészoklevéllel a zsebében, külföldi tanulmányútjáról hazatérve örökségéből megvásárolta a – ma is működő – Sas patikát az Üllői út és a
Levéltári egyperces dr. Lengyel Árpád emlékére 1912. április 14–15-én első útján süllyedt el a Titanic óceánjáró hajó. A Carpathia személyszállító gőzhajó sietett segítségére. Kivándorlóhajóként rendszeresen szállított nagyszámú magyart Fiuméból New Yorkba, ezért a Cunard Line hajóstársaság fontosnak tartotta, hogy a személyzet több tagja tudjon magyarul. Hajóstisztek, ápolónők, szakácsok mellett a
Levéltári egyperces frissen közzétett fotók apropóján Levéltárunk jóvoltából közel 37.000 képpel (FŐFOTÓ) gazdagodott a hungaricana.hu oldal a közelmúltban. Néhány fotóról a Kubából Magyarországra érkező szövőnők tekintenek ránk. Magyarországon az 1980-as években igény mutatkozott külföldi munkavállalók foglalkoztatására. Lengyelországból, Vietnamból, Csehszlovákiából és Kubából érkeztek dolgozók. 1986-ban 3300, következő évben 3000, 1988-ban 2500
Levéltári egyperces a húsvéti munkaszüneti napokról Számos hagyomány, szokás fűződik a húsvéthoz falun és városban függetlenül attól, hogy a nagypéntek és a húsvét hétfő épp munkaszüneti napnak minősült-e, vagy nem. Ilyen hagyomány volt a 19. században húsvét hétfőkön a gellérthegyi mulatság. A századfordulón csepeli a Weiss Manfréd gyárban a törvényes
Levéltári egyperces Arany Lászlóról 180 éve, 1844. március 24-én született Arany János fia, aki alig négyévesen vált ismertté a magyar irodalomban Petőfi Sándor versének köszönhetően: „Laci te,Hallod-e?Jer ide,Jer, ha mondom,Rontom-bontom…” (Arany Lacinak) Az elismert költő nyomdokain felnőni nem lehetett egyszerű. Apja tanítója is volt egyben. László jogásznak készült, de már
A Levéltári egyperces Szécsi Pálra emlékezik. Nyolcvan éve, 1944. március 19-én született Budapesten minden idők egyik legnépszerűbb magyar táncdalénekese. Rövid, sikerekben és tragédiákban gazdag élet adatott meg neki. Nagyapja öngyilkos lett, író és nyelvész apját, Ferencet 1945-ben megölték. Édesanyja Palit és nővérét nevelőszülőkhöz adta, majd nevelőotthonba kerültek. Az anya az
A Levéltári egyperces az 1848-as események egyik helyszínét, a nyomda épületét, pontosabban épületeit mutatja be. Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv társulását 1841-ben jegyezték be. Fő tevékenységük a könyv- és lapkiadás lett. Landerer a nyomdát igazgatta, míg Heckenast a kereskedelmi és kiadói munkáért felelt. Korának legmodernebb, legjobban felszerelt nyomdája volt. Ők
Nőnapi Levéltári egypercesünk az első magyar női olimpiai aranyérmesekről szól. Az 1936-os berlini olimpián tőrvívásban Elek Ilonának, magasugrásban Csák Ibolyának szólt a magyar himnusz. 50 pengő jutalom és egy intarziás asztal várta itthon a berlini olimpia győzteseit. Elek Ilona (Budapest, 1907 – Budapest, 1988) zeneakadémiai tanulmányait félbehagyva alkalmi idegenvezetőként dolgozott,
A Levéltári egyperces az 1875. február 27-én Budapesten született Auguszt Józsefre emlékezik. Az ő nevét viselő cukrászdák a főváros nevezetességeivé váltak az idők során. Az elsőt Auguszt Elek nyitotta meg 1870-ben a Tabánban. Fia, József – aki szobrásznak készült – londoni és párizsi tanulmányútjáról hazatérve honosította meg a teasütemény gyári
