Levéltári egypercesünk október 23-án Erich Lessingre emlékezik. A bécsi születésű osztrák fotós neve összekapcsolódott 1956-tal, de a mintegy hét évtizedet felölelő pályafutása alatt olyan kiemelkedően fontos politikai és társadalmi eseményeket is fotózott, mint az osztrák államszerződés, a négyhatalmi felügyelet alatt álló Bécs, a háború után újjáépülő Németország. 1956-ban háromszor járt
Levéltári egypercesünk a Belvárosban, az Október 6. utca és a Szabadság tér környéki utcaneveket vizsgálja. Új városrész alakult ki a mai V. kerületben az 1898-ban lebontott hírhedt Újépület (Neugebäude) lebontása után Az utcák és terek közül számos visel az 1848–49-es forradalomhoz kapcsoló nevet: Október 6., Aulich, Kiss Ernő, Vécsey, Nagysándor
Levéltári egypercesünk a budapesti hidakról gyűjtött össze néhány érdekességet. Összegyűjtötte: Garami Erika Illusztrációk: -Erzsébet híd budai hídfő, 1970-es évek, BFL XV.17.e.301.b.94 -Lánchíd romokban, 1945, BFL XV.17.e.306.418 -Kétféle címer a Lánchídon, 1989, BFL XV.17.e.306.418 -Petőfi híd, 1938, BFL XV.19.d.2.b.490 -Margit híd, 1905 BFL XV.19.d.2.a.197 -Ferenc József (Szabadság) híd pesti hídfője a
A Levéltári egyperces a főváros centenáriuma alkalmából emelt margitszigeti emlékmű születését mutatja be. 1972 és 1973 egyaránt Budapest egyesítésének 100. évfordulója jegyében zajlott. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 1971. november 10-i ülésének jegyzőkönyve első számú „speciális” feladatként jelölte a Margitsziget déli csücskében, a szökőkút előtt felállítandó emlékművet. A meghirdetett pályázat
A Levéltári egyperces az 1898. szeptember 10-én meggyilkolt Erzsébet királynéra a nevét viselő híd történetével emlékezik. Már 1833-ban született terv állandó hídról, amelynek helye a mai Erzsébet hídéval megegyezett. Széchenyi lánchídjának pályázatára 1837-ben William Clark szintén az Eskü tér magasságába gondolta az első állandó pest-budai hidat. A kiegyezés utáni fellendülés
Levéltári egypercesünk a Lánchíd építésének finanszírozását járja körül. A híd Széchenyi nevével forrt össze, de a megvalósításhoz szükséges pénzből csupán 150.000 forintot Széchenyi, a nagyobb részt pedig báró Sina György biztosította. A görög származású bankár a Sina Bankház alapítója, az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója nemesi rangját I. Ferenctől a pénzügyek
A Levéltári egyperces az egykor méltán népszerű motorversenyeket idézi. Az első hazai versenyt 1899-ben rendezték kerékpárverseny betétfutamaként háromkerekű motorok részére. Hét évvel később alapították meg a Magyar Motorkerékpározók Egyesületét. A vidéki városokban és Budapesten túra-, illetve országúti pályaversenyeket, valamint gyorsasági és körversenyeket rendeztek szóló- és oldalkocsis kategóriában. Az első világháború
A mai Levéltári egyperces a Libegő történetét mutatja be. Hívhatnánk akár Janikopternek, Jancsillének, Légtérszéknek, Sikloncnak vagy Jánoshegyi Zümmögőnek is. A XII. kerületi önkormányzat ugyanis nyílt névpályázatot írt ki, ahová bárki küldhetett be javaslatot. Tízezernél is több ötlet érkezett a tíztagú zsűrihez. Végül Libegő lett a hivatalosan Jánoshegyi Légpályának nevezett közlekedési
A Levéltári egyperces a levéltárunk legértékesebb iratainak második világháborús útját járja végig virtuálisan. 1943 májusában Budapest Székesfőváros Levéltára és a Magyar Nemzeti Bank egyezményt kötött a legértékesebb iratok (többek között az 1703-as budai és pesti kiváltságlevelek, tanácsülési jegyzőkönyvek, polgárkönyvek, az 1741-es koronázási napló) légoltalmi biztonsági elhelyezéséről. A levéltár külön erre
A Levéltári egyperces augusztus 1-jén a forint 77 évvel ezelőtti bevezetésére emlékezik. Hatalmas várakozás előzte meg a forintot a pengő hiperinflációja, az „értéklemorzsolódás” után biztonságot, kiszámíthatóságot, a közellátás javulását, a kereskedelmi forgalom visszaállását, áruval teli polcokat vártak tőle. Budapesten és környékén az építkezések – így az újjáépítés is – az
A Levéltári egyperces előző számának első képén feltűnik egy gőzhajó. Ez ma Kossuth Múzeumhajó néven a főváros legrégebbi kikötőjében, a Vigadó téren horgonyoz. A kép készítésekor, 1938-ban „Leányfalu” volt a neve. Száztíz éve, 1913-ban épült a Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-ben Újpesten a Magyar Folyam- és
A Levéltári egyperces ma a Római-partra kalauzolja az olvasót. Budapest északi csücskében a budai oldalon, a városközponttól a Dunán 10, közúton 15 km-re az Aranyhegyi-pataktól a városhatárig terjedő üdülőövezet. Hivatalosan csak a déli szakaszt nevezik Római-partnak, az északi neve Kossuth Lajos üdülőpart, de a köznyelv a teljes szakaszt Római-partnak hívja.
Levéltári egypercesünk a BFL-ben látható Budapest – a város és hídjai című kiállításhoz kapcsolódva a pénzek után (2023. június 27-i szám) néhány történeti értékpapírt vesz számba. Budapest Székesfőváros kölcsönfelvételeit 1897 óta kísérték értékpapír-kibocsátások. Gyakran szerepel rajtuk Budapestre jellemző városkép. Olyan ábrázolást választottak, amely könnyen azonosítható a fővárossal. Ez pedig a
Levéltári egypercesünk a BFL-ben látható Budapest – a város és hídjai című kiállításhoz kapcsolódik. A magyar pénzeket nem a városképi ábrázolások jellemzik. A jelenleg forgalomban lévő bankjegy-sor előtt ezek kizárólag budapesti helyszíneket jelentettek. Nem annyira a város bemutatása, hanem inkább annak jellegzetes, mindenki által ismert helyszínek ábrázolása volt a cél.
A Levéltári egyperces a Nemzetközi Gyermeknapot köszönti. Sok ország sokféleképpen tartott gyermeknapot már a 19. századtól kezdve. Először 1920-ban Törökországban vált hivatalos ünneppé. Magyarországon 1906-ban a belügyminisztérium az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére Országos Gyermeknap meghonosításával kívánt bevételhez jutni, amelyet a szegény és elhagyott gyermekek javára fordítottak. 1931-ben pedig gyermekhetet rendeztek,
