A Levéltári egyperces a BS, a Budapest (Nagy) Sportcsarnok 17 éves történetét kíséri végig. 1982. február 12-én nyílt meg Magyarország legnagyobb, 12.500 fő befogadására alkalmas fedett sportcsarnoka. A sportlétesítmény gondolata a negyvenes évekre nyúlik vissza, de végleges döntés építéséről csak 1974-ben született. Az MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülésén 1976-ban a fejlesztések
A Levéltári egyperces február 2-án a medveárnyék szemlélés kapcsán jelentkezik. Megfigyelés szerint, ha szép napos az idő, a medve kijön a barlangjából, meglátja az árnyékát és visszabújik a barlangjába, és még negyven napig elő sem jön, a tél tartós lesz, ha nem látja árnyékát, akkor hamar jön a tavasz. A
Levéltári egyperces január 26-án a Nemzetközi Vámnap alkalmából 1953-ban e napon tartotta alakuló ülését a Vámegyüttműködési Tanács. Az 1994-től Vám Világszervezet néven működő, 183 országot tömörítő társaság 1983 óta rendezi meg a minden évben a nemzetközi napot, amelyhez Magyarország 1992-ben csatlakozott. Budapesten 1950-ben szűnt meg a városon kívülről érkező áru-
Levéltári egyperces a Magyar Kultúra napjára Kétszáz éve, 1823. január 22-én véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Ennek emlékére 1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja, amely számos kulturális eseményre és a kultúrával kapcsolatos díjak átadására ad alkalmat. Budapest egyik legismertebb szobra az I. kerületi Batthyány téri Kölcsey
Levéltári egyperces az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás kapcsán az egyetemi felvételik történetéről Magyarországon 1920-ig az érettségi vizsga megszerzése volt a továbbtanulás feltétele. 1870-ben Eötvös József indítványozta a felvételi vizsga bevezetését. A nők 1895-ig nem folytathattak egyetemi tanulmányokat – ezután is csak bizonyos karokon. 1918-ban nyíltak meg a nők előtt az
Levéltári egyperces a Mátyás-pince alapítójának emlékére Baldauf (1934-től Borostyánkői) Mátyás 1873. január 10-én született a burgenlandi Borostyánkőn. Budapest egykor ikonikus étterme nem a bejárat feletti Mátyás király ábrázolásról, hanem alapítójáról kapta nevét. Mészárosként, csaposként, felszolgálóként kezdte. Az Eskü téri Kis Piszkos vendéglőt 1900-tól már ő bérelte, majd négy évvel később
1923, 1973, 2023 – a költő születésének évfordulói nemcsak emlékezésre, de névadásokra is alkalmat kínál. Budapest egyik legrégebbi közterülete a Belvárosban a Petőfi Sándor utca. Már az 1500-as években is említették Nagy utca, később Urak utcája néven. A 16. században nevezték Szent Péter utcának is a mai ferences templom helyén
A Levéltári egyperces ma a budapesti időkereket pörgeti meg. 1999. december 31-én éjféltől kezdte volna pergetni a szemeket az óriás homokóra, végül csak 2004. május 1-jén, az Európai Unióhoz csatlakozás éjszakáján avatták fel az akkori Felvonulási téren (ma Ötvenhatosok terén) ott, ahol 1965 és 1989 között Pátzay Pál 4 m
Levéltári egyperces egy karácsonyi reklámról. „Nincs karácsony Corvin nélkül” – köszönt vissza az áruház hirdetése évtizedekig rádióból, TV-ből, újságokból. Húsz kislányt hallgattak meg a hangreklámhoz, hogy kiválasszák, ki tudja leghatásosabban elmondani a később szállóigévé vált szlogent. A hirdetés kiegészülve a „Minden szinten szinte minden” sorral azt sugallta, hogy mindent egy
Levéltári egypercesünk a foci vb alkalmából jelentkezik. 1954-ben mindenki a magyar csapattól várta a világbajnoki címet. 1954. július 4-én a döntőben az akkor sikert sikerre halmozó aranycsapat a csoportmérkőzésen 8:3-ra legyőzött NSZK válogatottjával csapott össze. Az első nyolc perc után a magyar válogatott 2:0-ra vezetett, de a németek hamarosan egyenlítettek.
Levéltári egyperces a Népopera (a későbbi Erkel Színház) megnyitójának évfordulóján. 1911. december 7-én este Erkel Hunyadi László nyitányával vette kezdetét a színház története. Az akkori Tisza Kálmán, ma II. János Pál pápa téren az ország legnagyobb befogadóképességű színházépületében kezdetben 3167, később 2400 néző foglalhatott helyet. Mindössze 9 hónap alatt épült
A Levéltári egyperces első decemberi száma adventi vásárokba látogat. A karácsonyi vagy adventi vásárok több mint hét évszázados hagyományra tekintenek vissza. A bécsi és a délnémet vásárok mellett mára a budapesti vásárok is rangot vívtak ki maguknak. A középkorban a decemberi vásárokon a télre készültek fel, ennek jegyében mindennapi termékek
A Levéltári egypercesek november 25-i epizódja a Katalin névhez kapcsolódik. „A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép… Mindenkinek megvan a maga Katalin utcája” – írta Szabó Magda 1969-ben megjelent Katalin utca című regényéről. A regénybeli Katalin utca a Vízivárost, a Fő utca, a Corvin és a Széna tér környékét idézi,
A november 19-i Levéltári egyperces témája Erzsébet királyné emlékezete. „Elnöklő főpolgármester úr tudtára adja a közgyűlésnek, miszerint felséges Királynénk folyó évi névnapi ünnepe alkalmakor a főváros közönsége nevében általa tolmácsolt üdv-, s szerencsekívánatát és hódolatát legkegyelmesebben fogadni méltóztatott”– jegyezték be Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvébe az 1874. esztendőben. Kultusza
A Buda-Pest elnevezés Széchenyinél jelent meg először, amikor a két testvérváros szépítésének gondolata foglalkoztatta. Ő volt az első, aki a Budapest elnevezést ebben a formájában többször használta. Nemcsak a két város egyesítését javasolta, hanem úgy is tekintett rájuk, mint egy fővárosra. „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni, amely kevés év, sőt
