A Levéltári egyperces augusztus 18-i száma az 1983-ban a városligeti szánkódombon e napon bemutatott rockoperát idézi fel. A domb ekkor kapta a Királydomb nevet. Koltai Gábor rendezésében a bemutatóról filmfelvétel is készült. 1984. február 22-én az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottsága „tudomásul vette Tarcsi Gyula elvtárs tájékoztatóját a KISZ BB különdíjáról,
A Levéltári egyperces új száma a két év kihagyás után ismét megrendezett Sziget fesztivál alkalmából jelentkezik. Neve többször változott, a helyszín – az Óbudai (Hajógyári)-sziget – és az augusztusi időpont nem. Ma már Európa egyik legnagyobb és legjobb fesztiváljaként tartják számon. Az elsőt Diáksziget néven 1993-ban rendezték. Előzménye a KISZ
A Levéltári egyperces augusztus első péntekén a sör világnapját köszönti, amely 2008-ban egy kis amerikai kocsmából, a kaliforniai Santa Cruzból indult nemzetközi útjára, miután a kiskocsma elkészítette a sörünnep (International Beer Day) weboldalát. Eredetileg augusztus 5. lett volna a nap, de a szervezők rájöttek, hogy szerencsésebb, ha az ünneplés másnapja
Augusztus 1-jei Levéltári egypercesünk a 76 évvel korábbi napilapok cikkeiből szemezget. 1946-ban e csütörtök legfontosabb eseménye a forint bevezetése volt, „Búcsúzunk a rossz pénztől és üdvözöljük a nagy feladatokra teremtett jó valutát” – ahogy a Népszava vezércikke írta, de lássuk, miről írtak még az aznapi újságok? A Kis Újság vezércikke
A Levéltári egyperces az 1986. július 27-i, budapesti Queen koncertet idézi fel, amikor csaknem 70 ezer ember tapsolt a Népstadionban. Hosszas előkészületek után a Népstadion 1953. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke – és Rákosi Mátyás is. A programok között szerepelt
A Levéltári egyperces Kosztolányi Dezső írásain keresztül mutatja meg a 90 évvel ezelőtti kánikulát Budapesten. „Budapest – egyenlítői hőségben…. Ilyenkor látszik világosan, milyen gyors, lüktető és eleven az életünk ősszel, télen, és milyen lassú ernyedt, nyári kánikulában… Az első, ami feltűnik, milyen lassú a város mozgóképe. Mint valami lassított filmfelvétel
Levéltári egypercesünk a 2022. július 14-én Bécsben megnyílt, Medgyaszay István kiállításon bemutatott egyik épülethez, a TÉBE székházhoz kapcsolódik. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületét (TÉBE) 1919-ben alapították. Kiemelt céljuk volt a takarékpénztárak, a bankok és bankárok érdekvédelmének képviselete a hatóságokkal szemben. Munkájában kiemelt szerepet kapott a jótékonyság, a pályázatok meghirdetése, de
Levéltári egypercesünk július 5-i száma az 1850-ben, Budán ezen a napon született Kvassay Jenő vízépítő mérnökre, szakíróra, a vízügyi szolgálat kiemelkedő személyiségére emlékezik. A Műegyetemen gépészmérnöki, majd Magyaróváron mezőgazdasági vízügyi tanulmányokat folytatott. Párizsi és németországi tanulmányútjáról hazatérve kapott megbízást a mezőgazdasági–vízügyi szolgálat, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezésére. Tevékenysége kiterjedt – többek
A jelen Levéltári egyperces a 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából jelentkezik. A könyvhét ötlete 1927-re nyúlik vissza, amikor Supka Géza a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése miskolci közgyűlésén könyvnap megrendezését javasolta. „Legyen ez a nap … a könyv, a tudás, a kultúra ünnepe, amely ünnepnap … évről évre … megismétlődően ….
E Levéltári egyperces a Levéltári piknikek műsorához kapcsolódik. Évek óta az egyik legnépszerűbb programunk, a gyerekek kedvence, bábelőadás Vitéz László főszereplésével. Vitéz László neve összefonódik „mesterével”, a bábos dinasztiából származó Kemény Henrikével. Nagyapja, Korngut Salamon faragta ki az első bábot 1935-ben, amelyet azóta számos követett. A második világháború vége felé,
A Levéltári egyperces május 26-i száma az 1980-as magyar–szovjet űrrepülés idejére repíti az olvasót. 1980. május 26-án magyar idő szerint 20 óra 20 perckor emelkedett fel Bajkonurból a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén Valerij Kubaszovval és az első (s azóta is egyetlen) magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. A tervek szerint 1979-ben került volna
A Levéltári egyperces az 1822. május 15-én született Zsigmondy Vilmos bányamérnökre, a magyarországi artézi kutak fúrásának kialakítójára és elterjesztőjére 56 évvel később, 1878. május 15-én elkészült legismertebb munkájának felidézésével emlékezik. Zsigmondy geológiai tudása és tapasztalata alapján feltételezte, hogy a pesti oldalon is van termálvíz a felszín alatt. Pest város tanácsa
Sziget Fesztivál, Gyereksziget, Csúszdadomb – legújabb Levéltári egypercesünk témája az óbudai Május 9. park.Az Óbudai-szigeten 1973-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének centenáriuma alkalmából alakították ki a 34 hektáros, addig mezőgazdasági művelés alatt álló területet szabadidős célokra. amelyet hivatalosan 1975 májusában adtak át. Nevét a második világháború európai befejezésének napjáról kapta,
A Levéltári egypercesek ezúttal a főváros egykori nyomdáját mutatja be. A városegyesítés előtt a három városnak saját kis kézisajtós kőnyomdája volt. A pesti és a budai kőnyomda 1874-es egyesítésével létrejött nyomda lett a későbbi Székesfővárosi Házinyomda alapja. A nyomda a városháza épületében működött 1895-ben még csak négy kézisajtóval és 10-15
A Levéltári egyperces ezúttal húsvéti témával jelentkezik. Családok, magánszemélyek levéltárba adott iratai között gyakran rejtőznek aprónyomtatványok, kiadványok, kisebb-nagyobb használati tárgyak, képzőművészeti alkotások, amelyek nem iratok, nem tartoznak szorosan a levéltár gyűjtőkörébe, de ha már bekerültek, gondosan őrizzük őket. Az iratok közül előbukkanó tolltartók, diáksapkák, babacipő, apró porcelántárgyak, játékok, púderes dobozok,
