Március 15-i Levéltári egypercesünk az 1848. március 16-án Buda város tanácstermében tartott nyilvános közgyűlés eseményeit idézi fel. A gyűlés első pontja szorgalmazza az előző nap megfogalmazott 12 pont (amelyeket jegyzőkönyvbe is vettek, ld. a 2, és 3. kép) mielőbbi életbe léptetését, és azt, hogy a jelen országgyűlés iktassa azokat törvénybe.
A sorsanalitika atyjára, Szondi Lipótra emlékezik ezúttal a „Levéltári egyperces”.Szondi Lipót 1893. március 11-én, Nyitrán született. Családfakutatásai és szépirodalmi olvasmányai alapozták meg sorsanalitikával kapcsolatos megállapításait. Terápiájának feladata az ősi örökség feltárása, amelynek megismerésével az egyén eldöntheti, hogy milyen módon kívánja ezt megélni.Szondi 1944 júniusában az ún. Kasztner-vonaton menekült az országból
A „Levéltári egypercesek” nőnapi számának kérdése: vajon melyik évben szerepeltek az MSZMP VB terveiben az alábbi nőnapi előkészületek. (A megfejtés a poszt végén olvasható.)„A MNOT (= Magyar Nők Országos Tanácsa) kidolgozta az ünnepségek politikai mondanivalóját, amelyet az egyes rendezvényeken, akciókon érvényesítünk. Az akció célkitűzései: Erősíteni a nőkben a nemzetközi szolidaritást,
A „Levéltári egypercesek” mai száma „Pest város architektor-építészére” emlékezik, akinek nevéhez fűződik a régi Pest-Buda arculatának kialakítása. Már nem áll a Felső Dunasor, a Lloyd-palota, az Angol Királynő Szálló, de látható a Deák téri templom homlokzata, a Reáltanoda, az egri Főszékesegyház, az esztergomi Bazilika. A pesti bazilika első terveit is
A „Levéltári egyperces” témája ezúttal a Teve utca neve, amely 2012 óta gyarapítja a védett köztérnevek sorát. Mivel Budapest teljes utcanévlexikona csak annyit jegyez meg, hogy 1897 óta viseli az utca a nevet, s a név eredetéről nem tesz említést, feltehető, hogy hitelt érdemlő forrást a lexikon szerkesztője sem talált.
„Levéltári egypercesek” címmel új sorozatot indítottunk útjára 2022 márciusában, melyben levéltárunkban őrzött ismert és kevésbé ismert iratokat, fotókat mutatunk be, illetve évfordulókra emlékezünk, eseményeket, személyeket, helyszíneket idézünk a múltból. A Budavári Sikló 1870. március 2-án avatták fel a Budavári Siklót, melynek létrejöttét Budavári Hegypálya néven Széchenyi Ödön – Széchenyi István
„Képpel írott” visszaemlékezésünk első témája egy szocio- vagy munkásfotóként meghatározható portré: a beállított fénykép egy öntudatot sugárzó ifjúmunkást ábrázol. Az óvatlan szemlélő rögtön rávághatja, igen, ez az 1950-es évek idealisztikus és propagandisztikus ábrázolásmódjának jellegzetes példája, amelynek alanya az ún. szocialista embertípust személyesíti meg. Nem is tévedhetnénk nagyobbat. A munkásruházatú, kalapácsos
A Szent Gellért Gyógyfürdő termális hullámfürdője 1927 nyarán nyílt meg a látogatók előtt. Az 560 m2 területű medencét virággal díszíttet oszlopok, pergolák és művészi kivitelezésű alkotások díszítették. A háttérben Gárdos Aladár Triton és Nympha szoborcsoportjával díszített kaszkád ontotta a termálvizet a termálfürdő szerelmeseinek. Telcs Ede gyermekcsoportjai, Pásztor Árpád Primaverája és
Az alábbi fotósorozat az első világháborúban készült, a keleti hadszíntéren. A több mint 90 éves képek a galíciai valamint a bukovinai fronton harcoló magyar katonák békés napjait mutatják be. Kártyázó tisztek, tyukokat etető katonák, tábori misén magukba forduló frontharcosok, karácsonyt ünneplő sebesültek és ápolóik néznek vissza ránk ezekről a megsárgult
Idestova 76 éve kapták lencsevégre azt az érdekes fotót, mely a híres Dann Ilona-féle Divatáruház portáljáról készült. Nem is akárhol volt ez a hölgyek által oly gyakran látogatott áruház, hanem a híres Alkotás utca 13. szám alatti épületben, mely Budapest legszebb épületei közé tartozik mind a mai napig. A mitológiai
Fő a diszkréció, még ha „feszengünk” is tőle! Akár ezt a címet is adhatnánk az alábbi rendőri jelentésnek, ami rövidsége ellenére is nagyott csattan. Nem tudhatjuk e rövidke dokumentum történetét, lehet, hogy csak tréfának szánta az írója, de el kell ismernünk, hogy volt humora. Amennyiben viszont „komoly” szándék állt megette, úgy –
Levéltári kincsestárunk újabb- és újabb meglepetésekkel szeretne kedveskedni az erre látogatónak. Múltunk eme jeles forrásai, oklevelek, régi tervek, díszes menükártyák, korabeli reklám szórólapok, tanulólevelek és a magánélet mindmegannyi látletele érzékelteti velünk azt, hogy a múlt mennyi kincset tartogat számunkra. Legáth Gábor Magyarországot dicsőítő verse 1864-ből Feltehetően az egykor nagy közszeretetnek
Levéltári kincsestárunk újabb- és újabb meglepetésekkel szeretne kedveskedni az erre látogatónak. Múltunk eme jeles forrásai, oklevelek, régi tervek, díszes menükártyák, korabeli reklám szórólapok, tanulólevelek és a magánélet mindmegannyi látletele érzékelteti velünk azt, hogy a múlt mennyi kincset tartogat számunkra. Johann Paluka nürnbergi cégének kereskedelmi prospektusa 1843-ból Johann Paluka nürnbergi cégének
Levéltári kincsestárunk újabb- és újabb meglepetésekkel szeretne kedveskedni az erre látogatónak. Múltunk eme jeles forrásai, oklevelek, régi tervek, díszes menükártyák, korabeli reklám szórólapok, tanulólevelek és a magánélet mindmegannyi látletele érzékelteti velünk azt, hogy a múlt mennyi kincset tartogat számunkra. Glück Frigyes díszoklevelei Két szemet gyönyörködtető díszoklevelet őriz Glück Frigyes, a
Majd Irma néni megtaláljaHogy milyen rugalmas és megértő volt több mint 110 éve a főváros nagytekintetű tanácsi hivatala, arra tanú Irma néni esete is, aki társalkodónő létére fejébe vette, hogy élete árán is, de bizony felkutatja Árpád fejedelmünk sírját. Ehhez kért némi pénzbeli támogatást a tanács tagjaitól. És hogy hol
