Levéltári egyperces a húsvéti munkaszüneti napokról Számos hagyomány, szokás fűződik a húsvéthoz falun és városban függetlenül attól, hogy a nagypéntek és a húsvét hétfő épp munkaszüneti napnak minősült-e, vagy nem. Ilyen hagyomány volt a 19. században húsvét hétfőkön a gellérthegyi mulatság. A századfordulón csepeli a Weiss Manfréd gyárban a törvényes
Levéltári egyperces Arany Lászlóról 180 éve, 1844. március 24-én született Arany János fia, aki alig négyévesen vált ismertté a magyar irodalomban Petőfi Sándor versének köszönhetően: „Laci te,Hallod-e?Jer ide,Jer, ha mondom,Rontom-bontom…” (Arany Lacinak) Az elismert költő nyomdokain felnőni nem lehetett egyszerű. Apja tanítója is volt egyben. László jogásznak készült, de már
A Levéltári egyperces Szécsi Pálra emlékezik. Nyolcvan éve, 1944. március 19-én született Budapesten minden idők egyik legnépszerűbb magyar táncdalénekese. Rövid, sikerekben és tragédiákban gazdag élet adatott meg neki. Nagyapja öngyilkos lett, író és nyelvész apját, Ferencet 1945-ben megölték. Édesanyja Palit és nővérét nevelőszülőkhöz adta, majd nevelőotthonba kerültek. Az anya az
A Levéltári egyperces az 1848-as események egyik helyszínét, a nyomda épületét, pontosabban épületeit mutatja be. Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv társulását 1841-ben jegyezték be. Fő tevékenységük a könyv- és lapkiadás lett. Landerer a nyomdát igazgatta, míg Heckenast a kereskedelmi és kiadói munkáért felelt. Korának legmodernebb, legjobban felszerelt nyomdája volt. Ők
Nőnapi Levéltári egypercesünk az első magyar női olimpiai aranyérmesekről szól. Az 1936-os berlini olimpián tőrvívásban Elek Ilonának, magasugrásban Csák Ibolyának szólt a magyar himnusz. 50 pengő jutalom és egy intarziás asztal várta itthon a berlini olimpia győzteseit. Elek Ilona (Budapest, 1907 – Budapest, 1988) zeneakadémiai tanulmányait félbehagyva alkalmi idegenvezetőként dolgozott,
A Levéltári egyperces az 1875. február 27-én Budapesten született Auguszt Józsefre emlékezik. Az ő nevét viselő cukrászdák a főváros nevezetességeivé váltak az idők során. Az elsőt Auguszt Elek nyitotta meg 1870-ben a Tabánban. Fia, József – aki szobrásznak készült – londoni és párizsi tanulmányútjáról hazatérve honosította meg a teasütemény gyári
A Levéltári egyperces az 1821. február 20-án született Feszl Frigyesre emlékezik, de nem a leghíresebb épületével, a pesti Vigadóval, hanem egy belvárosi bérházát, a Nádor utca 22. számút mutatja be. Feszl korai korszakának kiemelkedő épülete, az Oszvald-ház 1848 szeptemberére készült el Oszvald Antal és testvére, József nagykereskedők megrendelésére. A tervezés
Levéltárunk őrzi a MAORT (Magyar–Amerikai Olajipari Rt)-per anyagát, amely fő vádlottja dr. Papp Simon geológus, bányaügyi főtanácsos, egyetemi tanár, akadémikus, szakíró, a MAORT vezérigazgatója volt. Szakmai tevékenysége középpontjában a szénhidrogén kincs felkutatása állt. A világ legjobb olajkutató mérnökének tartották Négy kontinensen végzett kutatásokat és tárt fel olajmezőket, 1933-tól a csak
A Levéltári egyperces a téli olimpiák száz évét foglalja össze. 1911-ben a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) budapesti ülésén merült fel a téli olimpia gondolata, amit nem mindenki fogadott lelkesedéssel. Az északi országok például a saját versenyeik konkurenciáját látták benne. Korábban a nyári játékokon szerepeltek téli számok is. 1924-ben a nyári
A Levéltári egyperces a nemzeti légitársaságra emlékezik. 2012 február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte az akkor 66 éve működő Magyar Légiközlekedési Vállalatot, a Malévot. Másnaptól visszavonták a cég repülési jogát. Hazánkban három légitársaság működött a 1945 előtt, amelyek a háború után megszűntek. 1946-ban hozták létre a budaörsi székhelyű
1908. január 26-án szerezte meg Kronberger Lili a magyar sport első világbajnoki címét. A Troppauban (ma Opava, Csehország) rendezett műkorcsolya versenyen 18 évesen állhatott a dobogó legmagasabb fokára. A férfi versenyt a svéd Ulrich Salchow nyerte, akiről ugrást neveztek el. Ekkor már ismert volt a korcsolyázók világában, mivel 1906-ban és
2014. január 22-én a „Magyar kultúra napja” eseménysorozat keretében, Ybl halálának évfordulóján indult az „Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet” elnevezésű Ybl-emlékév, amely kiállítások, rendezvények és kiadványok sorát hívta életre. Ebben kiemelt szerep jutott Budapest Főváros Levéltárának, mivel a levéltár őrzi az építész 6984 tervlapot számláló, terveiből és irataiból álló hagyatékát.
Levéltári egypercesünk a levéltár egyik korábbi telephelyének, a II. kerületi Heinrich István utcai Magyar Szentföld templom épületének tervezőjéről emlékezik. Molnár Farkas 1945 januárjában az általa tervezett Lotz Károly utcai házban bombatalálat következtében hunyt el. A festészetben, grafikában és tervezésben is figyelemre méltót alkotó építész már nem tudta befejezni az elkezdett
A Levéltári egyperces a fenyőünnepre látogat. Az antiklerikális harc jegyében 1949-re a karácsonyt – annak vallásos tartalmától megfosztva fenyőünnep néven lehetett ünnepelni. Cél az egyházi ünnep közösségi ünneppé alakítása volt. 1949. december 26-án letartóztatták a magyar katolikus egyház fejét, Mindszenty Józsefet, 1950-ben pedig munkanappá nyilvánították karácsony másnapját. A fenyőt pedig
A Levéltári egyperces a bronz-, ezüst-, és aranyvasárnapok történetébe avatja be az olvasót. Az üzletek vasárnapi nyitvatartására Magyarországon fokozatosan került sor. Az első és sokáig egyetlen ilyen nap az advent negyedik vasárnapja, az aranyvasárnap volt. A kereskedelemügyi miniszter a 20. század elején engedélyezte erre a napra a nyitvatartást, de a
