A Levéltári egyperces augusztus 1-jén a forint 77 évvel ezelőtti bevezetésére emlékezik. Hatalmas várakozás előzte meg a forintot a pengő hiperinflációja, az „értéklemorzsolódás” után biztonságot, kiszámíthatóságot, a közellátás javulását, a kereskedelmi forgalom visszaállását, áruval teli polcokat vártak tőle. Budapesten és környékén az építkezések – így az újjáépítés is – az
A Levéltári egyperces előző számának első képén feltűnik egy gőzhajó. Ez ma Kossuth Múzeumhajó néven a főváros legrégebbi kikötőjében, a Vigadó téren horgonyoz. A kép készítésekor, 1938-ban „Leányfalu” volt a neve. Száztíz éve, 1913-ban épült a Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-ben Újpesten a Magyar Folyam- és
A Levéltári egyperces ma a Római-partra kalauzolja az olvasót. Budapest északi csücskében a budai oldalon, a városközponttól a Dunán 10, közúton 15 km-re az Aranyhegyi-pataktól a városhatárig terjedő üdülőövezet. Hivatalosan csak a déli szakaszt nevezik Római-partnak, az északi neve Kossuth Lajos üdülőpart, de a köznyelv a teljes szakaszt Római-partnak hívja.
Levéltári egypercesünk a BFL-ben látható Budapest – a város és hídjai című kiállításhoz kapcsolódva a pénzek után (2023. június 27-i szám) néhány történeti értékpapírt vesz számba. Budapest Székesfőváros kölcsönfelvételeit 1897 óta kísérték értékpapír-kibocsátások. Gyakran szerepel rajtuk Budapestre jellemző városkép. Olyan ábrázolást választottak, amely könnyen azonosítható a fővárossal. Ez pedig a
Levéltári egypercesünk a BFL-ben látható Budapest – a város és hídjai című kiállításhoz kapcsolódik. A magyar pénzeket nem a városképi ábrázolások jellemzik. A jelenleg forgalomban lévő bankjegy-sor előtt ezek kizárólag budapesti helyszíneket jelentettek. Nem annyira a város bemutatása, hanem inkább annak jellegzetes, mindenki által ismert helyszínek ábrázolása volt a cél.
A Levéltári egyperces a Nemzetközi Gyermeknapot köszönti. Sok ország sokféleképpen tartott gyermeknapot már a 19. századtól kezdve. Először 1920-ban Törökországban vált hivatalos ünneppé. Magyarországon 1906-ban a belügyminisztérium az Országos Gyermekvédő Liga kezdeményezésére Országos Gyermeknap meghonosításával kívánt bevételhez jutni, amelyet a szegény és elhagyott gyermekek javára fordítottak. 1931-ben pedig gyermekhetet rendeztek,
A Levéltári egyperces az 1951. május 21-én elkezdett budapesti kitelepítésekre emlékezik. Az MDP II. kongresszusa a „nem kívánatos elemeknek” minősülő városlakók vidékre telepítéséről döntött. Földbirtokosok, magasrangú katonatisztek, vezető beosztású állami és városi tisztviselők és özvegyeik egyaránt voltak a kitelepítettek között, pl. Csorba János Budapest 1945-ös polgármestere, Morvay Endre korábbi alpolgármester
A Levéltári egyperces a Zeneakadémia új épületének 1907. májusi 12-i átadását idézi fel. Az intézmény alapítása még az 1870-es évek elején merült el, de azt a parlament kétszer is elutasította. Először az Andrássy úton működött, majd miután kinőtték a helyet, új épület emeléséről határoztak. Az első pályázatot zene- és színiakadémia
A Levéltári egyperces az anyák napját Medgyessy Ferenc (1881–1958) „Anya gyermekével” című szobrával köszönti. A mű „Szoptató anya” címen is ismert. Az anyaság az egyik leggyakrabban feldolgozott téma a művészek körében. A művész a szobor eredetijét 1917-ben öntötte bronzból. Lengyel élettársáról, Maria Kienichről és közös kislányukról mintázta. Medgyessy később többször
„Gyere, gyere ki a hegyoldalba!” – Levéltári egyperces a tabáni koncertekről A Gellérthegy, a Budai Vár és a török fürdő között fekvő, nem sokkal korábban parkosított lankás zöld területen 1968-ban rendeztek először ingyenes könnyűzenei koncertet. Bár a nem túl nagy, fákkal tarkított „katlanban” csupán néhány ezer ember lát rá teljesen
„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki” – véli Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a Lányok Napja fővédnöke. Ez a felső tagozatos, középiskolás és egyetemista lányoknak rendezett pályaorientációs nap olyan tudományos és technológiai (STEM Science, Technology, Engineering, Mathematics) területeket
„Egyre inkább nemzetközileg is elismertté vált a Budapesti Tavaszi Fesztivál, melyet az utóbbi években a főváros is magáénak tekint” – állapította meg Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 1988-ban. 1980 végén a párt vezetőségének beleegyezésével született döntés a fesztiválról azzal a céllal, hogy a turistaszezon előtt fellendítse a forgalmat. Ehhez hívták
A Levéltári egyperces nagyszombaton a Szent István Bazilika harangjait szólaltatja meg virtuálisan. Magyarország egyik legjelentősebb, hat harangból álló harangegyüttesének legnagyobb tagja a 9250 kg súlyú, 240 cm átmérőjű Szent István harang a déli toronyban lakik. Ez nemcsak a Bazilika, hanem egyúttal az ország legnagyobb harangja is. A legrégebbi, a Bazilika
A Levéltári egyperces április 2-i száma a 2-es metrón tesz virtuális utazást. Metróvonal építéséről a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1950-ben határozott. Az eredeti tervek szerint a Déli pályaudvart a Népstadionnal (ma Puskás Ferenc Stadion) kötötte volna össze, utólag a Gödöllői HÉV vonal csatlakoztatásával. A végállomásra kupolás épületet emeltek, amelyet később elbontottak.
Levéltári egyperces a nyári időszámítás magyarországi történetéről Bár az ötlet jóval korábban, angol nyelvterületen született meg, először 1916-ban Németországban, majd hamarosan az Osztrák–Magyar Monarchiában is az első világháború megszorításainak hatására vezették be. Akkor május 1-jétől szeptember 30-ig tartott az új időszámítás, amelytől nálunk csak a világítás terén 56 millió korona
