1861. szeptember 14-én nyílt meg a Lánchíd budai hídfőjénél a Budai Népszínház. Célja a magyar nyelvű színházak számának gyarapítása volt, mivel mindössze egy működött akkoriban: a Nemzeti, a pesti oldalon. A népszerű, kevésbé fajsúlyos műfajoknak, például az operettnek, a bohózatnak, a népszínműnek egyáltalán nem volt bemutató színházuk. A színház neve
1924. szeptember 6-án hunyt el Mária Valéria főhercegnő, Ferenc József és Erzsébet királyné Budán született, magyar földön nevelkedett negyedik gyermeke. Nevét az Esztergomot Párkánnyal összekötő Duna-hídon kívül a főváros IX. kerületében fekvő szükséglakótelep őrizte. Az egykori lőtér helyén 1915-ben 120 barakkból álló hadikórház épült, amely Mária Valéria nevét vette fel.
Mit hagytak hátra? Az 56-os disszidensek vagyoni jogi helyzetének kérdése. Beszélgetés Borbély Anikóval Az 1956-ban disszidált személyek vagyoni jogi rendezésével kapcsolatos kutatások a rendszerváltást követően nagy számban történtek, és a KSH 1990-ben a Statisztikai Szemlében is kiadott egy felmérést a hazai (benne a budapesti) külföldre távozottakra vonatkozóan, de az anyag
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és Budapest Főváros Levéltára Charmant Oszkár közjegyző halálának 100. évfordulója emlékére konferenciát rendez Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi Albert-termében 2025. szeptember 17-én 10 órai kezdettel. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a rendezveny@kamara.mokk.hu email címen 2025. szeptember 7-ig lehet. Az eseményen kép- és hangfelvétel készül.
Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Herédi Attila: A Birodalom húsaésNagy János: Egy városvezető dinasztia a 18. századi Pesten: a Moselek című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert teremIdőpont: 2025. szeptember 2. (kedd) 15.00 óra Budapest Főváros Levéltára mindig is
Levéltárunk idén is kitelepül az ELTE BTK Campusán, a Trefort-kertbe az ún. beiratkozási napra, hivatalos nevén a XVI. Könyvtári Napra. A rendezvényt a Magyar Információtudományi Alapítvány rendezi a fővárosi felsőoktatási intézményekbe idén felvételt nyert első, illetve felsőbb éves hallgatók és doktoranduszok számára Standunknál az érdeklődők információt kaphatnak levéltárunkról, szakkönyvtárunkról, a
Száznyolcvan évvel ezelőtt, 1845. augusztus 27-én született Pesten a magyar építészet egyik legnagyobb alakja, Lechner Ödön. Munkásságát tanulmányok, könyvek, előadások dolgozták fel. Egypercesünk a humort kedvelő embert mutatja be. Számos anekdota maradt fenn róla – többféle változatban is – , de ő maga is élt a humor eszközeivel. Garami Erika
Augusztus 20. 1945-ben hétfői napra esett. A Szent István-napi nemzeti ünnepet már nem engedték megtartani, az 1927 óta hagyományos tűzijáték is elmaradt a háború éveiben, viszont a Szent Jobb-körmenetet és misét még 1947-ig megtarthatták. Félmillióra becsülték azok számát, akik 1945-ben a Szent Jobbot kísérték a hagyományos budavári helyszín helyett a
„A szélrózsa minden irányából, a világ minden tájáról jönnek fiatal külföldi vendégeink a világ ifjúságának budapesti találkozójára.” – ezekkel a szavakkal kezdte tudósítását a korabeli filmhíradó 1949 augusztusában. A VIT-et, azaz a Világifjúsági és diáktalálkozót először 1947-ben rendezték meg Prágában a budapesti székhelyű, az ENSZ által is elismert Demokratikus Ifjúsági
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy levéltárunk kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2025. augusztus 8. és augusztus 31. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2025. augusztus 7. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2025. szeptember 1. (hétfő) 9.00 A kutatói adatlapok, a kérések valamint a zárás ideje alatt leadott közlési engedély kérelmek feldolgozását 2025. szeptember
Verő-Valló Judit kutatásának fókuszában a VIII. kerületi Dankó utca, többségében cigány lakosságának társadalomtörténeti vizsgálata áll. Kik és milyen körülmények között éltek, nagyon kis helyre összezsúfolva az az 1920-as, ’30-as években az utcában? Milyen lakások álltak a korszakban a lakók rendelkezésére? Egyáltalán hogyan kapta az utca a nevét Dankó Pistáról? Hogyan jelenik
1948. július 31-én, mintegy 8000 ember 1 millió munkaórájának köszönhetően mindössze három hónappal az első kapavágás után adták át a Széchenyi-hegyi Úttörővasút első, 3,7 kilométeres szakaszát az Előre állomásig. A cél egy népszerű kirándulóhelyhez vezető, megfizethető tömegközlekedési eszköz építése volt. Ezzel egyidőben adták a vasút mentén fekvő Csillebérci Úttörő Nagytábort
Budapest Főváros Levéltára 2020 óta letétben őrzi Medgyaszay István építész, tanár, szakíró szenzációs terv-, irat- és fotóhagyatékát. A feldolgozás során izgalmasnál izgalmasabb források kerülnek elő, amelyek lehetőséget nyújtanak a XX. század egyik legegyedibb életművének újrafelfedezésére. Medgyaszay 1911-ben többedmagával utazott Egyiptomba majd Szudánba vadászati céllal, és kis híján az életébe került
Schlosser Imre alighanem az Aranycsapat előtti generációk legelismertebb magyar labdarúgója volt. Pályafutása végeztével nehéz anyagi körülmények között élt. A VI. kerületi elöljáróságon dolgozott, ahol a feladatai közé tartozott az anyakönyvi kivonatok készítése. 1937-ben egy Braun Béla nevű, zsidó származású ismerőse, a szintén kiváló labdarúgó Braun József bátyja, rávette, hogy adjon
Levéltárunk együttműködő partnereinek sora a Csepeli Helytörténeti Gyűjteménnyel bővült. Az együttműködés célja a két intézmény szakmai munkájának összehangolása hosszú távon. A tudományos kutatás témája Csepel története. A két intézmény megállapodott az eredmények megosztásában. Ehhez a felek kölcsönösen rendelkezésre bocsátják dokumentumaikat és adatbázasaikat. A megállapodás kiterjed a két intézmény saját kiadványainak
