Kategória: Hír

Az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. kötete a mindennapi és ünnepi térhasználattal, a városi tér szimbolikájával, identitásformáló szerepével, a felette gyakorolt hatalom és felügyelet körüli konfliktusokkal foglalkozik.

Nyomozzunk együtt! Szakolczai Attila főlevéltáros legújabb írásában egy 1957-es büntetőügyben keletkezett iratanyag elemzésével világít rá, hogy a diktatúrákban a bírósági eljárás során aprónak tűnő részletek megváltoztatásával mennyire más megvilágításba kerülhet ugyanaz az eset, s ezáltal annak megítélése is.

Szeptember elsején kezdetét veszi az új tanév. Az esemény apropóján Csiffáry Gabriella főlevéltáros idézi fel művészek, írók, költők és más közéleti személyiségek iskolai élményeit.

Újabb kötettel gazdagodott a Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából sorozatunk: megjelent Nagy János Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen című kötete. A kiadványt a Mika Sándor Egyesülettel közös gondozásban adta ki Budapest Főváros Levéltára az egyesület induló, Acta Historica Societatis De Alexandro Mika Nominatae Series III.

1968. augusztus 21-én lépték át a csehszlovák határt a Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei hogy erőszakkal vessenek véget az ún. Prágai Tavasznak. Fehér Csaba főlevéltáros a BRFK korabeli hangulatjelentései alapján mutatja be, hogyan reagált az utca embere a váratlan hírre, valamint hogyan változott a napok folyamán a közhangulat.

A háborúk során a civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények közül, bár a társadalmi emlékezet részét képezik, a legkevesebbet a nőkkel szemben elkövetett erőszaktételekről tudunk. A Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Történeti Múzeummal és Budapest Főváros Levéltárával közösen támogatja a projektet.

Mennyi utalást rejthet egy közjegyzői okirat? Hogyan kapcsolódik egy Budapesten feladott levél a szegedi Reök-palota építésének történetéhez? A Levéltári Mozaikok 15. számában Brunner Attila levéltáros a világhírű építész, Magyar Ede életművéhez kapcsolódó, eddig ismeretlen forrást mutat be.

A Lánchíd átadására 1849. november 20-án került sor, de ma is látható formáját 1852-ben nyerte el, majd az első világháború idején jött el az idő a felújítására. Alábbi írásunkban a híd történetének erről a jelentős, ám kevéssé ismert epizódjáról szólunk.

Az Ezüstgerely 2020 pályázaton a Sportirodalom kategóriában harmadik helyezést ért el a BFL és a Ferencváros Torna Club közös kiadásában megjelent Tóth-Potya István edzésnaplói (1925–1936) című kiadvány. A díjat kollégánk, dr. Rácz Attila főosztályvezető, a kötet szerkesztője vette át.

Mit jelent a hálófülkés lakás fogalma? Miért propagálta (volna) az építészek egy csoportja a társadalmi státusz helyett a lakók számához igazodó alaprajzú többlakásos házak építését? Nagy Ágnes főlevéltáros írása a két világháború közötti budapesti lakásépítés reformkísérletéről a Levéltári Mozaikok legújabb számában.

A Duna két partja közötti kapcsolat az évszázadok során különféle módokon, de állandó hidak nélkül is működött: az év nagy részében csónakkal, tutajjal, télen a befagyott folyón keltek át egészen addig, amíg a hídtervek megvalósulása elől az akadályt gróf Széchenyi István el nem gördítette.

Rendkívül értékes forrásegyüttessel gazdagodott a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon elérhető iratanyag: közzétették az 1920. november 1. és 1921. március 31. között Csehszlovákiában lezajlott népszámlálás anyagát, amely tartalmazza az akkor a Csehszlovák Köztársasághoz került, ma Ukrajna részét képező, Kárpátaljára (Podkarpatszka Rusz) vonatkozó népszámlálási adatokat is.

Világháború, Tanácsköztársaság, Trianon és annak következményei, az elszakított területekről menekültek, gazdasági nehézségek, megannyi ok a borúra. De lehet-e remény nélkül élni? Ezt a kérdést már sokszor és a jelen helyzetben is fel lehet tenni. Levéltárunk gyűjteményében rejlik a továbbélés keresésének szép bizonyítéka.

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy július 1-től a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításra került. A július 1-től hatályos változások a levéltári kutatás eddigi eljárásrendjét is befolyásolják.