Kategória: Hír

Éppen száz esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést. Azóta is ez a nap szimbolizálja a történelmi Magyarország széthullását. Az alábbi írás néhány levéltári irat bemutatásával azt szeretné érzékeltetni, hogyan élték meg Budapesten ezt a sorsfordító eseményt.

Az immár több mint száz esztendős, műemléki védettséget élvező szecessziós épületegyüttes több felújításon is átesett: 1981-ben például a templom belső terének teljes felújítása történt meg. Ennek tervanyaga Budapest Főváros Levéltárában, a Budapesti Műemléki Felügyelőség tervei és iratai között található.

A levéltárosi munka kulisszatitkai: hogyan működik Budapest Főváros Levéltára a jelenlegi veszélyhelyzetben, a kényszer szülte „home office” üzemmódban? Sorozatunk negyedik részében Telek Ágnes számol be az Építési Ügyosztályok Tervtára digitalizált terveiről.

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény és Budapest Főváros Levéltára 2020. március 11-én együttműködési megállapodást kötöttek. A Gyűjtemény részéről Hubert Gabriella igazgató, a Levéltár részéről Kenyeres István főigazgató írta alá a megállapodást.

Minden családban féltve őrzött kincsként tekintenek a régi könyvekre, családi fotókra, iratokra. Vajon tudjuk-e, hogyan is vigyázzunk rájuk, hogy az unokáink is ugyanolyan élvezettel nézegessék és rakosgassák családtörténetünk mozaikjait?

A levéltárosi munka kulisszatitkai: hogyan működik Budapest Főváros Levéltára a jelenlegi veszélyhelyzetben, a kényszer szülte „home office” üzemmódban? Sorozatunk harmadik részében Jancsó Éva számol be Pest város Szépítési Bizottmánya digitalizált iratairól.

Példás asszonyok. Női szerepek változása a protestáns halotti beszédek tükrében (1711–1825) címen jelent meg kolléganőnk, V. László Zsófia könyve a Ráció kiadónál. Mindenkinek ajánljuk figyelmébe!

Megjelent Budapest Főváros Levéltára legújabb kiadványa, a Budapest–Bergen-Belsen–Svájc: a Kasztner-vonat fővárosi utasai. / Budapest–Bergen-Belsen–Switzerland: the Passengers of the Kasztner Train című, magyar és angol nyelvű kiállítási katalógus.

A levéltárosi munka kulisszatitkai: hogyan működik Budapest Főváros Levéltára a jelenlegi veszélyhelyzetben, a kényszer szülte „home office” üzemmódban?

Hatvan éve bontották le a második világháború utáni újjáéledés egyik megtestesítőjét, a Kossuth hidat. Mi volt Manci és Böske valódi neve és története? V. László Zsófia főlevéltáros az 1945 utáni Budapest feléledésében kulcsszerepet játszó ideiglenes hidak történetével ismertet meg minket.

A Nemzetközi Tűzoltónap alkalmából Simon Katalin főlevéltáros a 18. századi Pest, Buda és Óbuda tűzvész elleni küzdelmének történetébe kalauzolja el a Levéltári Mozaikok olvasóit.

Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című művét minden iskolaviselt ember ismeri, és a legtöbb család könyvespolcán ott csücsül az író néhány munkája. Életműve ma is tananyag, így minden bizonnyal sokan emlékeznek egy névre, amely egyben a szilárd tudás jelképe: Steinmann, aki az iskola kétpólusú világában felülemelkedik diáktársain, és már inkább

A levéltárosi munka kulisszatitkai: hogyan működik Budapest Főváros Levéltára a jelenlegi veszélyhelyzetben, a kényszer szülte „home office” üzemmódban?

Levéltárunk Állományvédelmi főosztálya munkája hatékonyságának növelése érdekében tesztelésre kapott egy Lumitester PD-30 mérőműszert.

A Levéltári Mozaikok következő számában egy fővárosi lakóközösség – amelynek a későbbi költő, Vas István is tagja volt családjával – életét és mindennapjait ismerhetjük meg a Tanácsköztársaság idején egy egyedi és különleges forrás, a házbizalmi napló alapján, amit Sipos András főlevéltáros mutat be.