A Levéltári egyperces a Nemzetközi Nőnap alkalmából egy kivételes nőt mutat be: Simon Böskét, az első magyar szépségkirálynőt, akit 1929-ben Miss Európának is megválasztottak. Böske, azaz Erzsébet 1909-ben született Keszthelyen, tehát mindössze 20 éves volt, amikor Magyarország, majd a kontinens legszebbjének kiáltották ki. Szépségét már 1925-ben felfedezték, amikor a Keszthelyi
Az URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv 2025. évi konferencia-felhívása Város – környék – agglomeráció A városok és közvetlen vonzáskörzetük Budapest Főváros Levéltára, az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége és az MTA Történettudományi Bizottságának Várostörténeti Albizottsága szervezésében 2025. november 12–13-ikán kerül megrendezésre a X. Magyar Várostörténeti Konferencia, amelynek témája: Város – környék
Az 1817. március 2-án született költő élete 65 évéből huszonkettőt töltött Budapesten. Először 26 éves korában jött Pestre szekérrel hivatalos ügyben. 1848-ban háromszor is Petőfiéknél töltött néhány napot a Dohány utcai Schiller-házban. Ekkor kezdte „Pest fényét megkívánni”. A következő évben, Buda visszafoglalása után elkezdte szervezni, hogy családostól Pestre költözik, de
Budapest Főváros Levéltára és a HUN-REN Bölcsészettudományi Központ tisztelettel meghívja Önt Umbrai Laura: Az éhes Budapest. A lakosság élelmezése a fővárosban az első világháború alatt és Somogyi László: Internálás és internálótáborok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében az első világháború alatt című kiadványok bemutatójára A köteteket bemutatják: Gyáni Gábor, kutató professor emeritus, HUN-REN BTK
2000 -ben döntött az Országgyűlés arról, hogy minden év február 25. legyen a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 1947. augusztus 31-én tartották Magyarországon a kék cédulás választásként elhíresült országgyűlési választásokat. A nem lakóhelyükön szavazók ideiglenes választói névjegyzékkivonattal szavazhattak. Ezekkel a kék színű kivonatokkal tömegesen élt vissza a választást megnyerő Magyar Kommunista
Jókai első pesti otthona a Dohány (akkor Fűzfa) utcai Schiller-házban volt, amit a Petőfi-házaspárral közösen bérelt. Többször költözött a városban, lakott többek között a Magyar, a Baross (akkor Stáció), a Bródy Sándor (akkor Sándor) utcában is. 1891-től elhunyt felesége, Laborfalvi Róza unokája, Jókai Róza és férje Feszty Árpád házában lakott
A levéltár korábbi időszaki tárlata anyagát a kiállítás kurátora magyar–angol nyelvű katalógusban örökítették meg. A kötet bemutatja a folyón való átkelés lehetőségeit, az igények változását és az arra adott válaszokat, azaz azt, hogy az új átkelőhelyek hogyan hatottak vissza Pest, Buda és Óbuda, majd az egyesült főváros arculatára, fejlődésére. Kiemelendő
200 éve, 1825. február 18-án született a nagy mesemondó, Jókai Mór. Rá emlékezve látogatunk el virtuálisan Budára a Jókai-kertbe, majd a következő részben a Jókai-villába. Jókai 1847-ben érkezett Pestre. Hat évvel később az Egy magyar nábob regényéért kapott honoráriumból vásárolt meg egy addig kőbányának használt telket a pestiek kedvelt kirándulóhelyén,
Idén is részt vesz levéltárunk az Idegenvezetők Világnapja rendezvényén együttműködésben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamararával. Az alábbi programokra várjuk az érdeklődőket: 2025. február 20. csütörtök 10.00-11.30 Családfakutató gyorstalpaló12.00-13.30 Levéltári séta14.00-15.30 Tárlatvezetés a Budapest közlekedik – a főváros közösségi közlekedés 150 éves története című kiállításon 2025. február 21. péntek 10.00-11.30 Levéltári
1941-ben egy ballagáson ismerkedett meg és szeretett egymásba a pesti Ács Éva és az újpesti Kohut László. A fiú készítette fel a lányt az érettségire. Néhány héttel később az orvosnak készülő Lászlót behívták katonának mint elitgimnáziumban érettségizettet karpaszományosi rangban. Rövid idő múlva azonban származása miatt munkaszolgálatossá fokozták le. A két
1945. január 31-én eltűnt Budán egy 71 éves művész. Egy barátja villájának pincéjében bujkált feleségével. A kényszerpihenő alatt írta visszaemlékezéseit. „… esztelenségében is példátlan az emberiség történetében” – vélte a második világháborúról. Miután egy német üteg megszállta a házat, elhagyta az óvóhelyet. Azóta sem derült fény halála körülményeire. Tizenévesen szobrász
Budapest Főváros Levéltára és Budapest Főváros Önkormányzata 2023-ban kutatói ösztöndíjat hirdetett meg szakirányú MA-diplomával vagy doktori (PhD) fokozattal rendelkező kutatók számára. Az ösztöndíjprogram célja, hogy a kutatók figyelmét a budapesti romák eddig alig ismert múltjára irányítsa, elősegítse a témára vonatkozó források feltárását és feldolgozását, támogassa a feltárt forrásokra épülő kiemelkedő
Az 1945 január végi napok a fővárosban az ostrom jegyében teltek, függetlenül attól, hogy a pesti oldalon véget értek a harcok. Az alábbiakban korabeli napló- és levélrészletekkel idézzük fel, hogyan éltek a város lakók ezekben a napokban. „Éjjel kettőkor nagy aknarobbanás, ide esett a kazánház ajtóba, az egyik katona súlyosan
Fasang Árpád zongoraművész javasolta, hogy január 22-e, a Himnusz születésnapja legyen a magyar kultúra ünnepnapja. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük és 2022-ben nyilvánították hivatalos állami emléknappá. 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát egy nagyobb kézirat részeként Szatmárcsekén. A költeményt az Aurora című folyóirat
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy 2024. július 1-től a Támogatói állásfoglaláshoz új űrlap szükséges kutatóink számára. Az űrlap elérhető honlapunkon (a Támogató állásfoglalás gombra kattintva), vagy közvetlenül itt. A régi típusú támogatói állásfoglalások 2024. december 31-én érvényüket vesztették.
