Levéltári egypercesünk a 2022. július 14-én Bécsben megnyílt, Medgyaszay István kiállításon bemutatott egyik épülethez, a TÉBE székházhoz kapcsolódik. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületét (TÉBE) 1919-ben alapították. Kiemelt céljuk volt a takarékpénztárak, a bankok és bankárok érdekvédelmének képviselete a hatóságokkal szemben. Munkájában kiemelt szerepet kapott a jótékonyság, a pályázatok meghirdetése, de
Levéltári egypercesünk július 5-i száma az 1850-ben, Budán ezen a napon született Kvassay Jenő vízépítő mérnökre, szakíróra, a vízügyi szolgálat kiemelkedő személyiségére emlékezik. A Műegyetemen gépészmérnöki, majd Magyaróváron mezőgazdasági vízügyi tanulmányokat folytatott. Párizsi és németországi tanulmányútjáról hazatérve kapott megbízást a mezőgazdasági–vízügyi szolgálat, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezésére. Tevékenysége kiterjedt – többek
A jelen Levéltári egyperces a 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából jelentkezik. A könyvhét ötlete 1927-re nyúlik vissza, amikor Supka Géza a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése miskolci közgyűlésén könyvnap megrendezését javasolta. „Legyen ez a nap … a könyv, a tudás, a kultúra ünnepe, amely ünnepnap … évről évre … megismétlődően ….
E Levéltári egyperces a Levéltári piknikek műsorához kapcsolódik. Évek óta az egyik legnépszerűbb programunk, a gyerekek kedvence, bábelőadás Vitéz László főszereplésével. Vitéz László neve összefonódik „mesterével”, a bábos dinasztiából származó Kemény Henrikével. Nagyapja, Korngut Salamon faragta ki az első bábot 1935-ben, amelyet azóta számos követett. A második világháború vége felé,
A Levéltári egyperces május 26-i száma az 1980-as magyar–szovjet űrrepülés idejére repíti az olvasót. 1980. május 26-án magyar idő szerint 20 óra 20 perckor emelkedett fel Bajkonurból a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén Valerij Kubaszovval és az első (s azóta is egyetlen) magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. A tervek szerint 1979-ben került volna
A Levéltári egyperces az 1822. május 15-én született Zsigmondy Vilmos bányamérnökre, a magyarországi artézi kutak fúrásának kialakítójára és elterjesztőjére 56 évvel később, 1878. május 15-én elkészült legismertebb munkájának felidézésével emlékezik. Zsigmondy geológiai tudása és tapasztalata alapján feltételezte, hogy a pesti oldalon is van termálvíz a felszín alatt. Pest város tanácsa
Sziget Fesztivál, Gyereksziget, Csúszdadomb – legújabb Levéltári egypercesünk témája az óbudai Május 9. park.Az Óbudai-szigeten 1973-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének centenáriuma alkalmából alakították ki a 34 hektáros, addig mezőgazdasági művelés alatt álló területet szabadidős célokra. amelyet hivatalosan 1975 májusában adtak át. Nevét a második világháború európai befejezésének napjáról kapta,
A Levéltári egypercesek ezúttal a főváros egykori nyomdáját mutatja be. A városegyesítés előtt a három városnak saját kis kézisajtós kőnyomdája volt. A pesti és a budai kőnyomda 1874-es egyesítésével létrejött nyomda lett a későbbi Székesfővárosi Házinyomda alapja. A nyomda a városháza épületében működött 1895-ben még csak négy kézisajtóval és 10-15
A Levéltári egyperces ezúttal húsvéti témával jelentkezik. Családok, magánszemélyek levéltárba adott iratai között gyakran rejtőznek aprónyomtatványok, kiadványok, kisebb-nagyobb használati tárgyak, képzőművészeti alkotások, amelyek nem iratok, nem tartoznak szorosan a levéltár gyűjtőkörébe, de ha már bekerültek, gondosan őrizzük őket. Az iratok közül előbukkanó tolltartók, diáksapkák, babacipő, apró porcelántárgyak, játékok, púderes dobozok,
A Levéltári egyperces a magyar költészet napján József Attila pereit választotta témájául. A költőnek több konfliktusa is volt a törvénnyel költeményei miatt. A főleg a sajtó útján elkövetett, „izgatás bűnéért” indított bírósági eljárások perdokumentációit Budapest Főváros Levéltára őrzi. Még 20 éves sem volt a költő, amikor a „Lázadó Krisztus” című
Levéltári egypercesünk az 1814. április 6-án született Ybl Miklós munkásságához kötődik. Megvalósult és meg nem valósult terveinek hosszú sorát csak terjedelmes kötetekben lehetne bemutatni. Nevéhez fűződik többek között a Várkert-bazár, az Ideiglenes Képviselőház, a Bazilika, a Károlyi-palota, gróf Festetics György palotája, a Budai Takarékpénztár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza,
Az április 1-jei Levéltári egyperces a 128 évvel ezelőtti Budapest legnagyobb eseményét idézi meg. „Kossuth temetése alkalmára az Erzsébet körúton két igen alkalmas ablak egyenként 50 forinttért kiadandó” – adta hírül a Budapesti Hírlap 1894. március 30-i apróhirdetése. Másnap, április 1-jén kísérték utolsó útjára ünnepélyes külsőségek között a március 20-án
A „Levéltári egyperces” 2022. március 25-i száma a száz évvel ezelőtt elhunyt Hugonnai Vilma előtt adózik. Az első magyar orvosnő a nagytétényi kastély falai kötött született 1847-ben. Első házassága nem bizonyult boldognak. Férje beleegyezésével 1872-ben Zürichbe ment orvostudományt tanulni, ahol hét évvel később szerezte meg az orvosi oklevelet, majd hazatért
Levéltári egypercesünk az 1969. március 21-én, a városligeti Felvonulás téren felavatott Tanácsköztársaság emlékművet járja körül – képzeletben. Az 50. évfordulóra állították fel az emlékművet a Regnum Marianum templom helyén. Az 1957-ben kiírt pályázatot Kiss István (1927–1997) nyerte meg. Szoborterve már következő évben elkészült. A nyolc méter magas zászlót lengető figura
A „Levéltári egyperces” 1944. március 19-ét, egy hideg, borult vasárnapot idéz fel egy budapesti háborús napló, Anka naplója* soraival: „Nagy rémülettel meséli/k/, hogy összekötözött kézzel elvitték a… képviselő urat (Bajcsy-Zsilinszkyt) a német katonák, gépfegyver áll a ház előtt. Még nem értjük a dolgot… német megszállás van, rengeteg német kocsi, meg
