A háborúk során a civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények közül, bár a társadalmi emlékezet részét képezik, a legkevesebbet a nőkkel szemben elkövetett erőszaktételekről tudunk. A Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Történeti Múzeummal és Budapest Főváros Levéltárával közösen támogatja a projektet.

Mennyi utalást rejthet egy közjegyzői okirat? Hogyan kapcsolódik egy Budapesten feladott levél a szegedi Reök-palota építésének történetéhez? A Levéltári Mozaikok 15. számában Brunner Attila levéltáros a világhírű építész, Magyar Ede életművéhez kapcsolódó, eddig ismeretlen forrást mutat be.

A Lánchíd átadására 1849. november 20-án került sor, de ma is látható formáját 1852-ben nyerte el, majd az első világháború idején jött el az idő a felújítására. Alábbi írásunkban a híd történetének erről a jelentős, ám kevéssé ismert epizódjáról szólunk.

Az Ezüstgerely 2020 pályázaton a Sportirodalom kategóriában harmadik helyezést ért el a BFL és a Ferencváros Torna Club közös kiadásában megjelent Tóth-Potya István edzésnaplói (1925–1936) című kiadvány. A díjat kollégánk, dr. Rácz Attila főosztályvezető, a kötet szerkesztője vette át.

Mit jelent a hálófülkés lakás fogalma? Miért propagálta (volna) az építészek egy csoportja a társadalmi státusz helyett a lakók számához igazodó alaprajzú többlakásos házak építését? Nagy Ágnes főlevéltáros írása a két világháború közötti budapesti lakásépítés reformkísérletéről a Levéltári Mozaikok legújabb számában.

A Duna két partja közötti kapcsolat az évszázadok során különféle módokon, de állandó hidak nélkül is működött: az év nagy részében csónakkal, tutajjal, télen a befagyott folyón keltek át egészen addig, amíg a hídtervek megvalósulása elől az akadályt gróf Széchenyi István el nem gördítette.

Rendkívül értékes forrásegyüttessel gazdagodott a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon elérhető iratanyag: közzétették az 1920. november 1. és 1921. március 31. között Csehszlovákiában lezajlott népszámlálás anyagát, amely tartalmazza az akkor a Csehszlovák Köztársasághoz került, ma Ukrajna részét képező, Kárpátaljára (Podkarpatszka Rusz) vonatkozó népszámlálási adatokat is.

Világháború, Tanácsköztársaság, Trianon és annak következményei, az elszakított területekről menekültek, gazdasági nehézségek, megannyi ok a borúra. De lehet-e remény nélkül élni? Ezt a kérdést már sokszor és a jelen helyzetben is fel lehet tenni. Levéltárunk gyűjteményében rejlik a továbbélés keresésének szép bizonyítéka.

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy július 1-től a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításra került. A július 1-től hatályos változások a levéltári kutatás eddigi eljárásrendjét is befolyásolják.

Valóban érdektelen tudomány a statisztika? A statisztika, járványok és a szociális viszonyok 19. századi kapcsolata, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala és nagyformátumú vezetője, Kőrösy József munkássága bemutatásával Lugosi András főlevéltáros ráébreszti az Olvasót, hogy valójában mennyire komplex és izgalmas diszciplína a statisztika. Levéltári Mozaikok 13.

A Városliget környékén járva, elhagyva az Andrássy utat Terézváros egy kellemes, árnyas fákkal szegélyezett részébe érkezünk, amely számos építészeti érdekességet tartogat. Ezek közé tartozik a Benczúr utca 46. szám alatti Eisele-villa is, mely új funkciójának köszönhetően kaphatta vissza régi fényét.

Mi a közös egy divatbemutatóban, egy munkagépben és egy gyógyfürdői életképben? A meghökkentőnek tűnő kérdésre a választ a Főfotó Riporteri Osztályának fotóarchívuma jelenti. E rendkívül értékes, a főváros szocialista kori történetét reprezentáló, közel 150 ezer darabos fényképgyűjtemény a Fortepan közreműködésével került Budapest Főváros Levéltára őrizetébe.

A Tanácsköztársaság időszaka a patinás hegyvidéki Tanítóképző Intézet életében is változásokat hozott. Mi történt az épülettel és hallgatóival? Hogyan költözött be és mit csinált Cserny József és terrorcsapata az épületben? Biró Aurél főlevéltáros írása a Levéltári Mozaikok 12. számában.

Ha felsétálunk a Gellért fürdőtől a Gellért-hegy délkeleti lejtőjén a Citadelláig, akkor félúton egy vadszőlővel befutott, várkastélyszerű épületet vehetünk észre: a Bayer-villát, az egykori Svéd Nagykövetség épületét. A villa Hoepfner Guido és Györgyi Géza tervei alapján épült 1905 és 1907 között.