Meghívó a Budapest története I. kötetének bemutatójára

Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a Budapest története I. kötet A kezdetektől az oszmán uralom végéig című monográfia bemutatójára Köszöntők Dr. Kenyeres István főigazgató, Budapest Főváros LevéltáraKarácsony Gergely, Budapest főpolgármestere A kötetet bemutatják: Borhy László egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, ELTE BTK Régészettudományi IntézetTringli István tudományos főmunkatárs, az

Levéltári egyperces 2026/21. Az Orczy-kert

Május 24-én ünnepeljük az Európai Nemzeti Parkok Napját annak emlékére, hogy 1909-ban e napon nyíltak meg az első nemzeti parkok Európában. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a természeti értékek védelmére. Pest egyik első közparkjának területét Orczy Lőrinc vásárolta meg 1783-ban, ahol kisebbik fia, Orczy László angol park típusú

Új podcast-epizód: beszélgetés Haraszti Viktorral

Magyarország 1950-es évekbeli levéltárügyét a szovjet mintára kialakított teljes körű központosítás határozta meg. A szakmai munka központi irányítása néhány előnye mellett – pl. a levéltári alapleltárak felvétele- inkább hátrányokkal járt. A tényleges munkafeladatok mellett megjelentek a központilag előírt szüntelen „termelési” értekezletek, a „Szabad Nép” félórák és a szocialista munkaversenyek. A

Pályázati felhívás melegkonyhás büfé üzemeltetésére

Budapest Főváros Levéltára (székhelye: 1139 Budapest Teve u. 3-5.) mint ajánlatkérő, képviseli dr. Kenyeres István főigazgató (továbbiakban: Ajánlatkérő) versenyeztetési eljárására I. Pályázat tárgyaA Budapest Főváros Önkormányzatának tulajdonában álló és az FPH079/706-2/2023. iktatószámon kötött Vagyonkezelési szerződés alapján Budapest Főváros Levéltára vagyonkezelésébe adott, 1139 Budapest Teve u. 3 – 5. szám alatt

Levéltári egyperces 2026/20. Múzeumi világnap – Múzeumkert

1996 óta a Múzeumkert – valamint a Magyar Nemzeti Múzeum épülete – ad otthont a múzeumi világnaphoz kötődő Múzeumok Majálisának. A múzeum előtti területet az 1848. márciusi események kapcsán ismerjük. Parkosítása csak évekkel később kezdődött. Kubinyi Ágoston múzeumigazgató hiába kért az államtól anyagi segítséget, ezért a költségek fedezésére az 1850-es

Levéltárunk a Múzeumok Majálisán

PROGRAMVÁLTOZÁS! Az HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzése alapján a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a Múzeumok Majálisa rendezvény szervezője módosításokról döntött a 2026. május 16–17-re tervezett, múzeumkerti programsorozattal kapcsolatban. Az aktuális információk itt érhetők el. Budapest Főváros Levéltára idén is részt vesz a Múzeumok majálisán a Múzeumkertben. Minden korosztályra

Levéltárunk programjai a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

Levéltárunk idén első ízben csatlakozik a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozatához. Az alábbi programokra várjuk az érdeklődőket: Május 4. hétfő 13.00-14.30 Levéltári séta (max. 20 fő) 15.00-16.00 Tárlatvezetés a Nagy-Budapest történetét bemutató tárlaton (max. 20 fő) Május 11. hétfő 13.00-14.30 Levéltári séta (max. 20 fő) 15.00-16.00 Válogatás Ybl Miklós életművéből (max.

Ismét új információval bővült az Ybl Archívum

Pollack Ágoston (1810–1872) és Ybl Miklós együttműködése újabb adalékkal gazdagodott. Ybl a Nemzeti Lovarda kialakításában felhasználta alkotótársa lovarda tervezésben szerzett tapasztalatait. Az összefüggéseket Hidvégi Violetta kutatásai alapján tesszük közzé az Ybl Miklós Virtuális Archívum honlapján, Nemzeti Lovarda és Nemzeti Tornacsarnok címszó alatt. A Pollack Ágoston terv levéltári jelzete: BFL XV.17.b.311

Levéltári egyperces 2026/19. A Magyar Vöröskereszt székháza

Május 8-a a Vöröskereszt világnapja annak emlékére, hogy 1828-ban ezen a napon született a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója Henri Dunant. Magyarország 1881-ben csatlakozott a szervezethez a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete néven. A század végén határoztak a székház építéséről. Az építkezés költségeit az egylet tartalékalapjából kívánták előteremteni, a bevételeket –

Gratulálunk év „Év levéltári kiadványa és kiállítása” díj nyerteseinek

Az Év levéltári kiadványa és kiállítása 2025 díj elnyerésére szóló pályázatot a Magyar Levéltárosok Egyesülete az elmúlt évben írta ki a magyarországi közlevéltárak, a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményei, nyilvános magánlevéltárak és határon túli magyar vonatkozású iratanyagot őrző egyházi levéltárak számára. A díj elsődleges célja a levéltárak kultúramegőrző és kultúrateremtő szerepének,

Levéltári egyperces 2026/18. A táncz

125 éve, 1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet „A tánczot”. A fekete-fehér némafilm tulajdonképpen nem egy összefüggő filmalkotás, hanem 24 rövid, dramatizált, színészekkel forgatott, játékfilmes elemeket is felvonultató jelenetet magába foglaló „kinematogram”. A film eredetileg mozgóképes illusztrációnak készült az Uránia Tudományos Színház egyik előadásához. Az ókortól a

Új épületekkel bővült az Ybl Miklós Virtuális Archívum

Három új épülettel bővült az Ybl Miklós Virtuális Archívum. Csutiné Schleer Erzsébet több évtizedes kutatásának eredményeként Ybl Miklós három épületét azonosította a közelmúltban Székesfehérváron, az építész szülővárosában. A kutatás levéltári források alapján tárta fel Clama Alajos házának átépítését, dr. Say József házának, valamint a Feltámadás (a köznyelvben Csutora) temető kápolnájának

BFL+ május: Borbély Anikó és Pecsők László előadásai

MEGHÍVÓ Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Borbély Anikó: „Ha a … tanácshoz elmentek vissza kapjátok…” Az 1956-os disszidensek vagyoni jogi helyzetének rendezése. és Pecsők László: Angolszász labdajátékok elterjedése Magyarországon 19. században Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem Időpont: 2026.

Levéltári egyperces 2026/17. 140 éve született Györgyi Dénes

1886. április 25-én született Budapesten a Györgyi–Giergl művész- és építészcsalád egyik tagja: Györgyi Dénes. Dédapja Giergl Alajos ezüstműves, nagyapja Giergl Györgyi Alajos festőművész, apja Györgyi Kálmán iparművész, szakíró, nagybátyja Györgyi Géza építész, sőt még egy építész volt a rokonságban: Giergl Kálmán. „A két világháború közötti sötét és szomorú magyar világ

Budapesti Levéltári Mozaikok 2026/4. Nagy Sándor: Adalékok Szemere Bertalan „megőrülésének” történetéhez

Közismert életrajzi tény, hogy Szemere Bertalan élete utolsó éveit elmegyógyintézetben töltötte, beutalásának előzményei és körülményei azonban mindmáig tisztázatlanok. Leánya, Szemere Mária visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az egykori kormányfő elméje – még párizsi emigrációja idején – 1864 végén borult el, amit 1865 első felében, Magyarországra hazatérve, Pesten is sikertelenül próbáltak meg kezelni.