Levéltári egyperces 2023/3. Educatio

Levéltári egyperces az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás kapcsán az egyetemi felvételik történetéről Magyarországon 1920-ig az érettségi vizsga megszerzése volt a továbbtanulás feltétele. 1870-ben Eötvös József indítványozta a felvételi vizsga bevezetését. A nők 1895-ig nem folytathattak egyetemi tanulmányokat – ezután is csak bizonyos karokon. 1918-ban nyíltak meg a nők előtt az

Levéltári egyperces 2023/2. Mátyás-pince

Levéltári egyperces a Mátyás-pince alapítójának emlékére Baldauf (1934-től Borostyánkői) Mátyás 1873. január 10-én született a burgenlandi Borostyánkőn. Budapest egykor ikonikus étterme nem a bejárat feletti Mátyás király ábrázolásról, hanem alapítójáról kapta nevét. Mészárosként, csaposként, felszolgálóként kezdte. Az Eskü téri Kis Piszkos vendéglőt 1900-tól már ő bérelte, majd négy évvel később

Levéltári egyperces 2023/1. Petőfi Sándor utca

1923, 1973, 2023 – a költő születésének évfordulói nemcsak emlékezésre, de névadásokra is alkalmat kínál. Budapest egyik legrégebbi közterülete a Belvárosban a Petőfi Sándor utca. Már az 1500-as években is említették Nagy utca, később Urak utcája néven. A 16. században nevezték Szent Péter utcának is a mai ferences templom helyén

Levéltári egyperces 2022/41. Időkerék

A Levéltári egyperces ma a budapesti időkereket pörgeti meg. 1999. december 31-én éjféltől kezdte volna pergetni a szemeket az óriás homokóra, végül csak 2004. május 1-jén, az Európai Unióhoz csatlakozás éjszakáján avatták fel az akkori Felvonulási téren (ma Ötvenhatosok terén) ott, ahol 1965 és 1989 között Pátzay Pál 4 m

Levéltári egyperces 2022/40. „Nincs karácsony Corvin nélkül”

Levéltári egyperces egy karácsonyi reklámról. „Nincs karácsony Corvin nélkül” – köszönt vissza az áruház hirdetése évtizedekig rádióból, TV-ből, újságokból. Húsz kislányt hallgattak meg a hangreklámhoz, hogy kiválasszák, ki tudja leghatásosabban elmondani a később szállóigévé vált szlogent. A hirdetés kiegészülve a „Minden szinten szinte minden” sorral azt sugallta, hogy mindent egy

Levéltári egyperces 2022/39. Labdarúgó vb

Levéltári egypercesünk a foci vb alkalmából jelentkezik. 1954-ben mindenki a magyar csapattól várta a világbajnoki címet. 1954. július 4-én a döntőben az akkor sikert sikerre halmozó aranycsapat a csoportmérkőzésen 8:3-ra legyőzött NSZK válogatottjával csapott össze. Az első nyolc perc után a magyar válogatott 2:0-ra vezetett, de a németek hamarosan egyenlítettek.

Levéltári egyperces 2022/38. A Népopera

Levéltári egyperces a Népopera (a későbbi Erkel Színház) megnyitójának évfordulóján. 1911. december 7-én este Erkel Hunyadi László nyitányával vette kezdetét a színház története. Az akkori Tisza Kálmán, ma II. János Pál pápa téren az ország legnagyobb befogadóképességű színházépületében kezdetben 3167, később 2400 néző foglalhatott helyet. Mindössze 9 hónap alatt épült

Levéltári egyperces 2022/37. Adventi vásárok

A Levéltári egyperces első decemberi száma adventi vásárokba látogat. A karácsonyi vagy adventi vásárok több mint hét évszázados hagyományra tekintenek vissza. A bécsi és a délnémet vásárok mellett mára a budapesti vásárok is rangot vívtak ki maguknak. A középkorban a decemberi vásárokon a télre készültek fel, ennek jegyében mindennapi termékek

Levéltári egyperces 2022/27. Katalin-nap Budapesten

A Levéltári egypercesek november 25-i epizódja a Katalin névhez kapcsolódik. „A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép… Mindenkinek megvan a maga Katalin utcája” – írta Szabó Magda 1969-ben megjelent Katalin utca című regényéről. A regénybeli Katalin utca a Vízivárost, a Fő utca, a Corvin és a Széna tér környékét idézi,

Levéltári egyperces 2022/35. Erzsébet-nap Budapesten

A november 19-i Levéltári egyperces témája Erzsébet királyné emlékezete. „Elnöklő főpolgármester úr tudtára adja a közgyűlésnek, miszerint felséges Királynénk folyó évi névnapi ünnepe alkalmakor a főváros közönsége nevében általa tolmácsolt üdv-, s szerencsekívánatát és hódolatát legkegyelmesebben fogadni méltóztatott”– jegyezték be Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvébe az 1874. esztendőben. Kultusza

Levéltári egyperces 2022/34. Budapest egyesítése

A Buda-Pest elnevezés Széchenyinél jelent meg először, amikor a két testvérváros szépítésének gondolata foglalkoztatta. Ő volt az első, aki a Budapest elnevezést ebben a formájában többször használta. Nemcsak a két város egyesítését javasolta, hanem úgy is tekintett rájuk, mint egy fővárosra. „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni, amely kevés év, sőt

Levéltári egyperces 2022/33. Turizmus világnapja

A Levéltári egyperces a turizmus világnapja alkalmából jelentkezik. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete 1980-ban határozott úgy, hogy a turizmus támogatására világnapot hoz létre, legyen minden év szeptember 27-e a turizmusé! Budapesten 2011 óta hirdetnek a világnaphoz kapcsolódó eseményeket. A turisztikai szektor dolgozói változatos programokkal hívják fel a figyelmet a turizmus értékeire

Levéltári egyperces 2022/32. Falk – egy városi legenda

A Levéltári egyperces ezúttal egy városi legenda nyomába ered. Falk Miksa író, újságíró, országgyűlési képviselő, politikus, az MTA levelező tagja, számos intézmény, testület elnöke, alelnöke, tiszteletbeli tagja, a Lipótvárosi Kaszinó alapító-elnöke, Erzsébet királyné egyik magyartanára 1908. szeptember 10-én hunyt el Budapesten. Peter Michael Falk amerikai színész, a 69 epizódot megélt

Levéltári egyperces 2022/31. Az analfabetizmus elleni világnap

Szeptember 8-át az UNESCO 1958. évi teheráni világkongresszusa nyilvánította az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjává. A Levéltári egyperces a magyarországi analfabetizmus adataiból ad közre. Magyarországon 1868-ban vált kötelezővé az alapfokú népoktatás. Statisztikai becslések szerint azóta az analfabetizmus folyamatosan csökkent az 1990-es évekig, 1%-ra, 1997-re sajnos ismét elérte a 2%-ot. Néhány

Levéltári egyperces 2022/30. Ötnapos munkahét története

Levéltári egypercesünk az ötnapos tanítási hét bevezetésének nyomába eredt. A Minisztertanács 1981-ben rendelkezett az ötnapos munkahétről. Az átállás nem ment egyik napról a másikra. Az iskolákban már a hatvanas években kísérleteztek ötnapos tanítási héttel oly módon, hogy a 6. napon politechnikai képzés néven termelő munkát folytattak. A kísérletet végül feladták,