„Képpel írott” visszaemlékezésünk első témája egy szocio- vagy munkásfotóként meghatározható portré: a beállított fénykép egy öntudatot sugárzó ifjúmunkást ábrázol. Az óvatlan szemlélő rögtön rávághatja, igen, ez az 1950-es évek idealisztikus és propagandisztikus ábrázolásmódjának jellegzetes példája, amelynek alanya az ún. szocialista embertípust személyesíti meg. Nem is tévedhetnénk nagyobbat. A munkásruházatú, kalapácsos
A Szent Gellért Gyógyfürdő termális hullámfürdője 1927 nyarán nyílt meg a látogatók előtt. Az 560 m2 területű medencét virággal díszíttet oszlopok, pergolák és művészi kivitelezésű alkotások díszítették. A háttérben Gárdos Aladár Triton és Nympha szoborcsoportjával díszített kaszkád ontotta a termálvizet a termálfürdő szerelmeseinek. Telcs Ede gyermekcsoportjai, Pásztor Árpád Primaverája és
Az alábbi fotósorozat az első világháborúban készült, a keleti hadszíntéren. A több mint 90 éves képek a galíciai valamint a bukovinai fronton harcoló magyar katonák békés napjait mutatják be. Kártyázó tisztek, tyukokat etető katonák, tábori misén magukba forduló frontharcosok, karácsonyt ünneplő sebesültek és ápolóik néznek vissza ránk ezekről a megsárgult
Idestova 76 éve kapták lencsevégre azt az érdekes fotót, mely a híres Dann Ilona-féle Divatáruház portáljáról készült. Nem is akárhol volt ez a hölgyek által oly gyakran látogatott áruház, hanem a híres Alkotás utca 13. szám alatti épületben, mely Budapest legszebb épületei közé tartozik mind a mai napig. A mitológiai
Fő a diszkréció, még ha „feszengünk” is tőle! Akár ezt a címet is adhatnánk az alábbi rendőri jelentésnek, ami rövidsége ellenére is nagyott csattan. Nem tudhatjuk e rövidke dokumentum történetét, lehet, hogy csak tréfának szánta az írója, de el kell ismernünk, hogy volt humora. Amennyiben viszont „komoly” szándék állt megette, úgy –
Levéltári kincsestárunk újabb- és újabb meglepetésekkel szeretne kedveskedni az erre látogatónak. Múltunk eme jeles forrásai, oklevelek, régi tervek, díszes menükártyák, korabeli reklám szórólapok, tanulólevelek és a magánélet mindmegannyi látletele érzékelteti velünk azt, hogy a múlt mennyi kincset tartogat számunkra. Legáth Gábor Magyarországot dicsőítő verse 1864-ből Feltehetően az egykor nagy közszeretetnek
Levéltári kincsestárunk újabb- és újabb meglepetésekkel szeretne kedveskedni az erre látogatónak. Múltunk eme jeles forrásai, oklevelek, régi tervek, díszes menükártyák, korabeli reklám szórólapok, tanulólevelek és a magánélet mindmegannyi látletele érzékelteti velünk azt, hogy a múlt mennyi kincset tartogat számunkra. Johann Paluka nürnbergi cégének kereskedelmi prospektusa 1843-ból Johann Paluka nürnbergi cégének
Levéltári kincsestárunk újabb- és újabb meglepetésekkel szeretne kedveskedni az erre látogatónak. Múltunk eme jeles forrásai, oklevelek, régi tervek, díszes menükártyák, korabeli reklám szórólapok, tanulólevelek és a magánélet mindmegannyi látletele érzékelteti velünk azt, hogy a múlt mennyi kincset tartogat számunkra. Glück Frigyes díszoklevelei Két szemet gyönyörködtető díszoklevelet őriz Glück Frigyes, a
Majd Irma néni megtaláljaHogy milyen rugalmas és megértő volt több mint 110 éve a főváros nagytekintetű tanácsi hivatala, arra tanú Irma néni esete is, aki társalkodónő létére fejébe vette, hogy élete árán is, de bizony felkutatja Árpád fejedelmünk sírját. Ehhez kért némi pénzbeli támogatást a tanács tagjaitól. És hogy hol
Ercsi városának bírája egy huncut tolvaj, nevezetesen Schätzig Fredrik ügyében fordult egyenesen a főügyészi hivatalhoz. Ez a semmirekellő, rossz erkölcsű ember, nem elég, hogy bundát s pénzt lopott a pesti Kék Golyóbis csaposától, hanem még családját, sőt, két gyermekét is elhagyta… no igaz, ami igaz, azok nagy örömére. A levélből
Pest Tanácsának iratait lapozgatva került elő az az érdekes füzetke, mely a világhírű német matematikus és csillagász, Johannes Kepler életrajzát rejti magában. De hogyan is került ennek a rendkívüli elmének az életrajza hozzánk? Erre a württembergi Kepler Társaság kérvénye ad választ. A Társaság tagjai azzal a kéréssel fordultak Pest Város
„Elviselhetetlen az az erkölcstelenség, amely egy jó idő óta a Gellért gőzfüdőben lábra kapott. A hölgyek alighogy belépnek a fürdőbe, sőt, a „gőzbe”, rögtön ledobják a fürdőruhát (inget), és szűzanya meztelenül járkálnak egyik medencéből a másikba, szóval mindenhova, ahova csak lehet, sőt már kezdik a száraz kabinok között is, hol
Özvegy József Áronné árvái… 1917 őszén özv. József Áronné gyógyíthatatlan betegen feküdt a Tauffer-klinikán. A két testvér, Etus és Attila magukra maradtak. Ekkor vette kezébe a gyermekek sorsát Makai Ödön, aki megkezdte a levelezést a gyermekek elhelyezése ügyében a menhellyel. Attila is megbetegedett, a Gyáli-úti járványkórházban feküdt. Makai, amikorra a
Sok mindenről hallott már az ember élete során, sok csudában volt része, de hogy valaki egy műlábért nem fizetett volna, no, az manapság is ritkaságszámba meg!. Pedig megesett, méghozzá pontosan 170 évvel ezelőtt, amikor is egy „láb nélküli” atyafi új vaslábat csináltatott magának, s bizony elfelejtett fizetni érte. Pedig de
Réges-régi fotón egy magabiztos, hetyke tekintetű férfi tekint ránk. Széles karimájú kalap, szépen fésült, kipödört bajusz, komoly tekintet, rejtélyes kis mosoly a száj szegletében… hát igen, ő Buffallo Bill, az amerikai nép legendás alakja. Hihetetlen történet az övé, mely, ha úgy vesszük, igazi sikertörténet….De ki is volt valójából ez a