A levéltárban leginkább azok a házassági bontóperek találhatóak meg, amelyek befejeződtek, ítélettel zárultak, és amelyek általában, úgynevezett részselejtezésen estek át, így döntően az ítéletet vagy ítéleteket, ritkábban tárgyalási jegyzőkönyveket tartalmazzák.

Az ítéletek hitelesített másolatai elsősorban azoknak nyújtanak segítséget, akik újra házasodnak, de saját példányuk nincs a birtokukban, vagy az hozzátartozójuk anyakönyvi ügyintézéséhez szükséges.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy levéltárunk csak Budapest közigazgatási területén működő bíróságok iratanyagát őrzi, az adott időszak legfelsőbb bírói fórumának ítéleteit nem. A levéltárban őrzött kerületi- és felsőbb bíróságok által keletkeztetett házassági bontóperek időbeli kerete 1854-től kb. 2004-ig határozható meg. Egyházi bíróságok iratait nem őrizzük. A dualizmus korából, illetve a két világháború közötti időszakból viszonylag sok, az 1940-es és 1950-es évekből, — elsősorban az egykori kerületi bíróságok iratanyagát tekintve — viszont csak nagyon kevés házassági bontóper került a levéltár őrizetébe, néhány egykori kerületi bíróság esetében az 1960-as és 1970-es évek is csak nagyon hiányosan.

Az ügyfelek a keresett iratokhoz való hozzáférés érdekében leadhatják kérelmüket személyesen a levéltár ügyfélszolgálatán a hivatali nyitvatartási időben, valamint bármelyik kormányablakban. Elektronikus úton az Elektronikus Levéltári Portálon, Hivatali Kapun és E-papír útján is benyújtható a kérelem. Postai úton benyújtott megkeresés esetében saját kezűleg írt és aláírt kérelemre, valamint a kitöltött és saját kezűleg aláírt ügyfél tájékoztatási kérelem és nyilatkozatok megküldésére van szükség.

Az ügyfél meghatalmazott útján is hozzáférhet a keresett bontóperhez formailag és tartalmilag megfelelő meghatalmazás benyújtása mellett. Mind a személyes, mind a meghatalmazott útján történő megkeresés esetén az ügyfélnek személyi okmányaival igazolnia kell személyazonosságát.

Az eredményes kutatás érdekében célszerű megadni a keresett per idejét, bírósági számát, az alperes és felperes születéskori és házassági nevét, illetve annak a bíróságnak nevét, amely az ügyben eljárt. Ha a per pontos ideje nem ismert, egy szűk időbeli keretet (például 1982 és 1984 között) kell meghatározni.

Építési ügyiratok (építési engedélyek, építészeti műleírások, használatbavételi engedélyek és maguk az építészeti tervek) Budapest Főváros Levéltára több irategyüttesében kereshetők.

Az építési engedélyezési tervdokumentációk gyűjteménye az 1873-as városegyesítéstől a 2006. évig a főváros területén engedélyezett építkezésekre vonatkozó terveket és iratokat tartalmazza a helyrajzi számok sorrendjében letéve. A tervtári gyűjteményben gépészeti tervek (elektromos, fűtési, víz- és csatorna, illetve közműtervek) csak elvétve fordulnak elő. A kereséshez az épület helyrajzi számára és címére van szükség.

Az 1950 előtti fővárosi közigazgatási iratok csak Kis-Budapest (I–XIV. kerület) területére vonatkoznak. Az építési ügyiratokat akkor érdemes ebben az iratanyagban keresni, ha a tervtári gyűjteményben nem volt találat. Ehhez az építtető nevére és az építés évére lesz szükség. Az 1950-ben Budapesthez csatolt települések (III–IV. és XI–XII. kerületek egyes részei, illetve a XV–XXIII. kerületek) építési iratai városi jogú település esetében az adott város közigazgatási iratai, nagyközség esetében az illetékes járási főszolgabírói hivatal iratai között találhatók, és az építtető neve alapján kereshetők.

Az 1950-ben létrejött Nagy-Budapest közigazgatási (tanácsi és önkormányzati) iratai az egyes kerületi tanács VB-k műszaki osztályai, illetve az ezek jogutódjaiként 1990-től működő önkormányzati műszaki osztályok iratai között találhatók meg. A kereséshez az ingatlan címére, az építési és/vagy használatbavételi engedély kiadásának évére (ha ez nem ismert, akkor egy szűkebb időkörre), néhány esetben (a III. és IV. kerület esetében 1964–1986, illetve 1954–1963 között) pedig az építtető nevére van szükség. Az 1950 utáni időszakból az I–XIII., valamint a XVIII–XXII. kerületi tanácsok és önkormányzatok építéshatósági iratai találhatók meg a levéltár őrizetében. Az I., a III. (1955-től), a IV. és az V. kerület műszaki iratai 1990-ig kerültek a levéltárba, a VII. kerületé 1994-ig, a XIX. és XXII. kerületé 1996-ig, a II. kerületé 1999-ig, a XIII. kerületé 2004-ig, a VI. és XVIII. kerületé pedig 2007-ig. A VIII., a IX. és a XI. kerületi műszaki iratok csak 1956-ig, a XXI. kerületé 1958-ig, a X. kerületé pedig 1963-ig. A XX. kerületi iratanyagban a Soroksárra vonatkozó építéshatósági iratok található meg 1980-tól 1983-ig.

Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy a tervezett Otthonfelújítási Hitelprogram keretében a támogatás igényléséhez benyújtani szükséges iratmásolatokról levéltárunk nem rendelkezik információkkal. Az érintett épületek építési idejét igazoló iratok ügyében levéltárunk ügyfélszolgálatán lehet érdeklődni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a levéltár állományában található iratokról kérésre hiteles másolatot készítünk, de igazolást nem állítunk ki.

A nyugdíj megállapításához szükséges tanulóviszony igazolása, illetve a nyugdíjba beszámítható tanulóidő igazolása, amennyiben a hozzánk forduló ügyfél nem rendelkezik az igazoláshoz szükséges okmányokkal (szakmunkás-bizonyítvány vagy szakmunkás oklevél). Óvónői / tanítónői aranydiplomához az óvónői- tanítói-képesítő vizsga igazolása. Levéltárunkban úgynevezett tanulói anyakönyvi lapok találhatóak, melyek igazolják az iskolában eltöltött időt, illetve a szakmunkásvizsga tényét, idejét és eredményét. Levéltárunk őriz még továbbá szakmunkásvizsga jegyzőkönyveket, melyek csak a szakmunkásvizsga tényét igazolják.

Levéltárunk jelentős mennyiségű általános iskolai iratanyagot őriz, amely alkalmas az általános iskola elvégzésének igazolására.

A levéltárunk őrizetében található, szintén jelentős mennyiségű középiskolai érettségi anyakönyv az érettségi tényének, míg az osztályanyakönyvek az elvégzett iskolai évek igazolására alkalmasak. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy levéltárunk csak a Budapest területén működött iskolák anyagait őrzi. A jelenleg még működő iskolák esetében javasoljuk először azok felkeresését. A vidéken tevékenykedő iskolák esetében az illetékes megyei levéltárakat kell megkeresni.

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (2) kimondja, hogy a hadigondozotti ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgárságú kérelmező esetében Budapest Főváros Kormányhivatala. Budapest Főváros Levéltárában a hivatali megkeresésekkel a Tájékoztatási és közművelődési osztályhoz tartozó Ügyfélszolgálat munkatársai foglalkoznak.

Tájékoztató a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény kapcsolatos levéltári adatgyűjtés lehetőségeiről elérhető itt.

Budapest Főváros Levéltára az alábbi, tulajdonviszonyokra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási iratokat őrzi. 

A levéltárban őrzött tulajdoni lapokat az 1990-es években lezárták, nem vezették tovább, az érvényes telekkönyvi állapotot igazoló tulajdoni lap másolatért továbbra is az illetékes földhivatalhoz kell fordulni. A lezárt és a levéltárnak átadott papíralapú tulajdoni lapok digitális másolata – az V. és a XIV. kerület kivételével – rendelkezésre áll a Földhivatalnál, így az 1973 utáni telekkönyvi állapot igazolása ügyében – az említett két kerület kivételével – továbbra is az illetékes földhivatalokhoz kell fordulni.

Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az 1961 előtti budapesti telekkönyvi alapiratok sem a levéltárban, sem Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Földhivatali Főosztályánál nem lelhetők fel. Az 1972 utáni alapiratokat, valamint a társasházi alapító okiratokat Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztálya őrzi. 

Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy közjegyzői iratot csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. valamint  a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  szóló 1995. LVI. tv figyelembevételével, akkor áll módunkban kiadni, amennyiben a kérelmet benyújtó személy az iratban örökösként szerepel, illetve az elhunytnak/örökhagyónak, vagy valamely örökösnek leszármazottja, hozzátartozója, jogutódja, és ezt a szükséges okmányokkal (anyakönyvi kivonat, személyazonosító okmány) igazolja (jogosultság igazolása).

Tájékoztatásul közöljük, hogy levéltárunk csak az 1986. december 31. előtt (kivétel a Központi Iroda, amely 1987 közepe előtt) indult hagyatéki eljárások iratait vette át, a később keletkezett hagyatéki ügyek a Fővárosi Bíróság Közjegyzői Iratokat Kezelő Irodáján (1055 Budapest, Markó u. 27.) találhatóak. A mutatók közül viszont sok a Fővárosi Törvényszéken van, először onnan kell kikérni az ügyszámot, kjö. számot és csak azután tudjuk kikeresni a kívánt aktát.

A nyugdíj megállapításához szükséges munkaviszony igazolása, illetve a nyugdíjba beszámítható ún. szolgálati idő igazolása, amennyiben a hozzánk forduló ügyfél nem rendelkezik az igazoláshoz szükséges okmányokkal, és a szóban forgó munkáltató munkaviszony-igazolására alkalmas iratai levéltárunkban megtalálhatóak. Amennyiben a munkáltató iratai nem kerültek levéltári átadásra, úgy referens kollégáink a beazonosításhoz szükséges adatok birtokában tájékoztatják a cég jogutódjáról, vagy felszámolójáról, akinek gondoskodnia kell a nem selejtezhető iratanyag elhelyezéséről.

Felhívjuk figyelmüket, hogy nyugdíj-idő kiszámításánál mindig érdemes először a lakcím szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot felkeresni (budapesti lakhely esetén a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság az illetékes: link 1081 Budapest, Fiumei út 19/a.), akik az esetek túlnyomó részében már rendelkeznek a szolgálati idő elismeréséhez /beszámításához szükséges adatokkal, így Önnek már nem kell igazoló dokumentumokat beszereznie.