A Levéltári egyperces régi budapesti korcsolyapályákra invitálja az olvasót. Száz évvel ezelőtt is a legnépszerűbb fővárosi korcsolyapályának a városligeti Csónakázó-tó befagyott vize bizonyult, A műjégpálya 1926-tól állt rendelkezésre. Az 1924-es karácsonyi napokban különösen sokan látogattak ki a pályára, közöttük Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter és családjuk is, akik
A Levéltári egyperces a „Mindenki karácsonyfája” történetét idézi fel. Mint köztudott, Magyarországon Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1828-ban. Közösségi karácsonyfa állításról – például árvaházakban – az 1860-as évekből maradtak fenn adatok. Ezeket nevezték szegény és árva gyermekek karácsonyfájának. Később a nőegyletek vették a kezükbe a szervezést és gyakran kötötték össze
A Levéltári egyperces a BFL épületeit és épületterveit bemutató sorozata eljutott a záró fejezetig, a Teve utcáig. – Az utolsó helyszín első terve: Teve u. 3. Ez a projekt messze nem ment olyan gyorsan, mint a Vizafogó-változat. 1997-ben készült egy összehasonlító tanulmány a GANZ „F” épület, a Vizafogó és az
A Levéltári egyperces a ’90-es évektől folytatja épületeinek és épülettervek bemutatását. A Vizafogó-terv, a majdnem megépült levéltár, 1993–1995 1993-ban készült egy előtanulmány a XIII. kerületi Vizafogóra építendő levéltárépületről. Az épületet 40.000 folyóméter irat befogadására tervezték. A korábbiakhoz képest ez a terv jutott a legközelebb a megvalósításig. Az Esztergomi út–Süllő utca–Párkány
A Levéltári egyperces Budán folytatja a BFL épületek történetét. A Heinrich István utcai épület továbbépítése, 1976–1978 Az épületben 1976-ban nyert elhelyezést a Levéltár. Néhány év múlva, az Örs vezér terére megálmodott „csodapalota” kivitelezésének elvetése után, több terv is született a hűvösvölgyi levéltárépület kibővítésére. 1976-ban két terv is készült: az egyik
A Levéltári egyperces az 1970-as évektől folytatja Budapest Főváros Levéltára épületeit és épületterveit bemutató sorozatát. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, 1971 A zsinagóga levéltárrá történő átalakítása a tervezés fázisáig sem jutott el. Már a tanács vezetői értekezletén elutasították a levéltár beadványát. Ugyanakkor ez az eset döntéshozatali szinten elindított egy folyamatot,
A Levéltári egyperces a BFL jelenlegi épületének 20. átadási évfordulója alkalmából cikksorozatban mutatja be a (székes)fővárosi levéltár egykori és tervezett épületeit. Pest, Buda és Óbuda iratait eredetileg a városok őrizték, amelyek a városegyesítést követően 1887-ben a Lipót (ma Váci) utcai Új Városházára kerültek. A századfordulón a központi Városházán a Károly-kaszárnya
A Levéltári egyperces november 17-én Budapest egyesítésének előzményeit idézi fel. 1873-ben ezen a napon a főváros tanácsa átvette a 16-ával megszűnő tanácsoktól az ügyeket, ezzel megkezdte hivatalos működését. Bár rövid ideig tartott, de Pest, Buda és Óbuda már korábban is megélt egy egyesítést. 1848 áprilisában a pozsonyi országgyűlésen Buda országgyűlési
A Levéltári egyperces a mind a sportvilágban, mind a zenei életben ismert és tisztelt Vándor Kálmánra emlékezik. 1922. november 5-én született Békásmegyeren. Édesanyja Szathmáry Aranka énekesnő, akinek családjában több színész és énekes is volt, édesapja Vándor (Breitfeld) Kálmán a Nemzeti Színház szerzője. Tizenéves korától foci kapus és egyben a Nemzeti
A Levéltári egyperces a Centrál kávéházban folytatja a budapesti kávéházi barangolásokat. Ullmann Lajos a belvárosi Egyetem utca 1. számú szabálytalan alakú telek tulajdonosa, „a számos rendelkezésére állott terv közül”, nehezen tudta eldönteni melyiket válassza. Az Ullmann-házként ismert négyemeletes, belsőudvaros eklektikus bérház végül – a Gresham-palota megálmodója – Quittner Zsigmond tervei
A Levéltári egyperces mai száma folytatja Budapest egykori ikonikus kávéházaiban tett barangolását. Míg a New York inkább az írók, költők, addig a Japán Kávéház kezdetben inkább – de nem kizárólagosan – a művészvilág találkozóhelyéről lett híres. A művészek egy része a közeli, konkurensnek számító Abbázia kávéházból pártolt át. 1894-ben nyílt
A Levéltári egyperces a kávé világnapja alkalmából indított sorozatban mutat be néhány ikonikus budapesti kávéházat. A New York kávéház épülete eredetileg a New York Életbiztosító Társaság magyarországi székházának épült iroda-, és lakóház. Tervpályázatát Hauszmann Alajos nyerte meg, aki Giergl Kálmán és Korb Flóris közreműködésével építette fel az Erzsébet körút 9-11.
A Levéltári egyperces az új évad indulása kapcsán a levéltárunkhoz legközelebbi színházba, a József Attila Színházba látogat. A főváros peremkerületeinek hátrányos kulturális helyzetén kívántak segíteni egy új művelődési házak építésével. A Váci út és a Róbert Károly körút sarkán álló, Vidos Zoltán és Tarján László tervezte épület azóta több felújításon
Bár a Göncz Árpád városközpont 2016-os kialakítása után levéltárunk Teve utcai épülete már nem tartozik a Vizafogó városrészhez, amelynek története több ponton kapcsolódik intézményünkhöz. Sokan az ott élők közül sem tudják a név eredetét, pedig a területen több utcanév is utal a valódi tokfélék családjába tartozó, nagytestű dunai halra: 1900-től
Levéltári egypercesünk egy sokoldalú olimpikont, művészt mutat be a múlt század első harmadából. Levéltárunk őrzi a görög származású Manno család cégének tekintélyes iratanyagát. A család másik ágának egyik tagja, Miltiades mint sportember, grafikus, karikaturista, könyvillusztrátor, költő, festő- és szobrászművész egyaránt figyelemre méltót alkotott. Cikkünk az olimpiához kapcsolódva a gazdag életpályának
