1875. március 1-jén született Rintel Géza szobrász, építész, aki 1905-ben Marótira magyarosította nevét. 31 évesen lett egyetemi tanár. Építész hallgatókat – többek között Kozma Lajost és Kós Károlyt – tanított szobrászatra, ornamentikára. Maróti „igen felkapott, jól kereső épületdíszítő (iparművész) szobrász. Akkoriban a mintázás tanára a műegyetemen (engem is tanított) és
Február 24. Jégtörő Mátyás napja, amelyen a népi hagyomány szerint „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem, csinál”. Hideg teleken a Duna bármely szakaszán kialakulhat jégveszély. Ha az olvadó jég megindul, tolja a jégtáblákat maga előtt, és jégtorlaszt vagy jégdugót hoz létre. Az 1838-as márciusi nagy pesti árvíz előzménye is
1917-ben Balatonkenesén a főváros mintegy 27 hektárnyi partmenti területet vásárolt eredetileg azzal a céllal, hogy olcsó telkeket biztosítson alkalmazottainak. A koncepció hamarosan átalakult, és az 1920-as években itt épült fel a Székesfővárosi Üdülőtelep, amely kedvező árú üdülési lehetőséget biztosított a fővárosi tisztviselőknek, 1934-től pedig már mindenki számára megnyílt a nyaralás-telelés
Február 14-én – Valentin-napon –a Gádor László – Donáth Blanka házaspár sorsával ismerkedhetnek meg az olvasók. 1944. június 30-án Budapestről indult az ún. Kasztner-vonat a hírhedt bergen-belseni koncentrációs tábor felé. Kasztner Rezső és Adolf Eichmann megállapodása alapján egy menekültakció keretében 1684 magyar zsidó juthatott Svájcba a németeknek fizetett jelentős összegű
Garami Erika Illusztrációk: -V. kerület, Honvéd utca 20. Kerületi anyakönyvi hivatal, 1938, Fortepan/Lukács Zsolt 28007-Szent István-bazilika, 1946, Fortepan/Hámori Gyula 105203-Szilágyi Dezső téri templom, Horthy István esküvője Gyulai-Edelsheim Ilonával, 1940. Fortepan/Vass Károly 24714-Kazinczy utca, 1949 Fortepan/Hámori Gyula 1404980-Budavári evangélikus templom, 1953 Fortepan/Hámori Gyula 123445-Esküvő, BFL XXIX.1753.b 1984 02905-Javaslat a házasságkötés ünnepélyessé
Február 2-án a népi hagyomány szerint meg lehet jósolni a tél végét. Ha a medve előjön a barlangjából, és meglátja az árnyékát, akkor még hosszú lesz tél várható, ha nem, akkor hamar kitavaszodik. Az idén 160 éves Fővárosi Állat- és Növénykertben már a nyitásra megépült a „kis medvék barlangja”. A
1876. január 28-án este ¾ 11-kor életének 73. évében szívinfarktus következtében elhunyt Budapesten a „haza bölcse”. Bár hosszabb ideje betegeskedett, halálhíre mégis sokkolta a fővárost. Másnap, 29-én gyászlobogók lengtek városszerte, és még aznap Budapest főváros törvényhatósága rendkívüli közgyűlést hívott össze. Ráth Károly főpolgármester gyászbeszéde után az elhunyt emlékét jegyzőkönyvben örökítették
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz szövegét. Ennek emlékére ünnepeljük ezen a napon a Magyar Kultúra Napját 1989 óta. Budapest egyik legismertebb szobra – egy másolat – a Himnusz költőjét ábrázolja. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1890-ben 500 forintot szavazott meg arra, hogy szobrot emeljenek a költő tiszteletére
1978. január 6-án ünnepélyes keretek között adta vissza az USA hivatalos küldöttsége a magyar koronát a magyar népnek az Országház kupolacsarnokában. A koronát és a koronaékszereket a második világháborúban a Veszprém–Kőszeg–Velem–Mattsee útvonalon nyugatra vitték, ahol az amerikai csapatok birtokába került, akik Frankfurt am Mainba, majd az Fort Knoxba szállították. A
1916. december 30-án a budai Várban koronázták meg utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét, Zita királynét. Ezúttal az előkészületekben részt vevő művészek munkájába pillantunk be. December 1-jén az országház épületében megalakult a Koronázási Ünnepélyt Rendező Bizottság és négy albizottsága. Bár a bizottság elnöke Jekelfalussy Zoltán kamarai elnök lett, a
Budapesten, a Nemzeti Torna Egylet Szentkirályi utcai tornacsarnokában 1895. december 19-én alakult meg Magyarország egyik legrégebbi, ma is működő társadalmi szervezete Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság néven, amely egyike volt az egyik első nemzeti olimpiai bizottságnak is. Az elmúlt 130 év alatt a MOB számos néven, változó függetlenséggel működött. Amikor
Telkes Mária, a napenergia felhasználásának egyik első kutatója 1900. december 12-én született Budán. A feltaláló és biofizikus 1995. december 2-án Pesten hunyt el. Húsz szabadalom, száznál több tudományos publikáció, számos nemzetközi díj és elismerés fűződik nevéhez. Családjával az I. kerületben lakott. Iskoláit Pesten végezte jeles eredménnyel. A Budapesti Tudományegyetem matematika–fizika
1974. december 6-án nyitották meg – ahogy a korabeli újság, az Esti Hírlap fogalmazott – „az építők decemberi ajándékát”, az akkor újdonságnak számító Deák téri aluljárórendszert. Ezzel öt szintes közlekedési csomópont alakult ki, melyben három földalatti vonal, a kelet–nyugati, az észak–déli és a millenniumi földalatti vonal keresztezi egymást. A 4.
Heim Pál 1875. november 30-án született Budapesten. Neve szorosan összefonódott az 1957 óta nevét viselő, Üllői úton álló gyermekkórházzal, mai nevén Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel. Gyermekkorától kezdve készült a gyermekorvosi hivatásra. Korának más neves hazai orvosaihoz hasonlóan ő is végzett orvosi tanulmányokat Svájcban, de diplomáját a budapesti egyetemen szerezte
November 9-ét, Hedy Lamarr születésnapját választották Európában a Feltalálók Napjának, amely célja egyrészt a feltalálók iránti tisztelet kinyilvánítása, másrészt a jövő generáció számára példa- és útmutatás. Az egyes országok más-más napon ünneplik a Feltalálók Napját. Magyarországon június 13-án, mivel 1941-ben Szent-Györgyi Albert ezen a napon jelentette be találmányát. Hedy Lamarr
