A Levéltári egyperces egy 150 évvel ezelőtt alapított hetilap történetébe lapoz bele. A Vasárnapi Újság képes, ismeretterjesztő hetilapot Heckenast Gusztáv kiadó-laptulajdonos 1854-ben indította útjára. Célja a kultúra ápolása, a magyar nyelvművelés és hasznos ismeretek közreadása volt. Cikkeit a kor legjelesebb magyar írói és tudósai jegyezték. Egyik cikkírója, K. Beniczky Irma
A Levéltári egyperces a Halászbástya építőjére emlékezik. Schulek Frigyes 1841 novemberében született Pesten. Nem tartozott a legtermékenyebb építészek közé, mégis Budapest városképének három meghatározó épülete fűződik nevéhez. Vidéken szintén mára ikonikussá vált épületek tervezése, illetve restaurálása dicséri keze munkáját. Tudatosan készült építésznek. A Műegyetem elvégzése után a bécsi művészeti akadémián
Levéltári egypercesünk 1973-ra, az akkor 100 éves Budapest ünnepi eseményeire tekint vissza, amikor a főváros elmúlt évszázadát feldolgozó kiállítások sora nyílt: építészeti a Műcsarnokban, várostörténeti a Budapesti Történeti Múzeumban, a zenei életről az Iparművészeti Múzeumban. A Magyar Történelmi Társulat, az MTA várostörténeti albizottsága, a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest Főváros
A Levéltári egyperces a 100 éve, 1923 novemberében született Varga Imrére emlékezik. „Egy művész élete a művekből áll” – vallotta. A szobrászművész sokrétű életművének egy részét, több mint háromszáz köztéri alkotását 1958 óta csodálhatjuk Budapesten, vidéken és külföldön. Festőként kezdte és rögtön Párizsban állították ki művét. Szobrászként a Műcsarnokban rendezett
A Levéltári egyperces a Takarékossági világnapon egy már nem létező, nevelési célú takarékoskodási forma, az iskolai takarékbélyegek történetét mutatja be. Takarékbélyegek már a 19. században megjelentek. Magyarországon 1953-ban az Oktatási Minisztérium és az OTP takarékosságra nevelő céllal indította útjára az iskolai takarékbélyeg mozgalmat. A forgalmazáshoz létrehozták a Pedagógusok és Tanulók
A Levéltári egyperces október 30-án az őszirózsás forradalom egyik központi helyszínére, az Astoria Szállóba látogat. 1914 márciusában adták át a kor legmodernebb építészeti-épületgépészeti megoldásaival ellátott exkluzív hoteljét, földszintjén nem kevésbé elegáns üzletekkel és kirakatokkal. Mivel Pest egyik legdrágább telkének tulajdonosai nem tudtak megegyezni a tervező személyét illetően, tervezését két építész
Levéltári egypercesünk október 23-án Erich Lessingre emlékezik. A bécsi születésű osztrák fotós neve összekapcsolódott 1956-tal, de a mintegy hét évtizedet felölelő pályafutása alatt olyan kiemelkedően fontos politikai és társadalmi eseményeket is fotózott, mint az osztrák államszerződés, a négyhatalmi felügyelet alatt álló Bécs, a háború után újjáépülő Németország. 1956-ban háromszor járt
Levéltári egypercesünk a Belvárosban, az Október 6. utca és a Szabadság tér környéki utcaneveket vizsgálja. Új városrész alakult ki a mai V. kerületben az 1898-ban lebontott hírhedt Újépület (Neugebäude) lebontása után Az utcák és terek közül számos visel az 1848–49-es forradalomhoz kapcsoló nevet: Október 6., Aulich, Kiss Ernő, Vécsey, Nagysándor
Levéltári egypercesünk a budapesti hidakról gyűjtött össze néhány érdekességet. Összegyűjtötte: Garami Erika Illusztrációk: -Erzsébet híd budai hídfő, 1970-es évek, BFL XV.17.e.301.b.94 -Lánchíd romokban, 1945, BFL XV.17.e.306.418 -Kétféle címer a Lánchídon, 1989, BFL XV.17.e.306.418 -Petőfi híd, 1938, BFL XV.19.d.2.b.490 -Margit híd, 1905 BFL XV.19.d.2.a.197 -Ferenc József (Szabadság) híd pesti hídfője a
A Levéltári egyperces a főváros centenáriuma alkalmából emelt margitszigeti emlékmű születését mutatja be. 1972 és 1973 egyaránt Budapest egyesítésének 100. évfordulója jegyében zajlott. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 1971. november 10-i ülésének jegyzőkönyve első számú „speciális” feladatként jelölte a Margitsziget déli csücskében, a szökőkút előtt felállítandó emlékművet. A meghirdetett pályázat
A Levéltári egyperces az 1898. szeptember 10-én meggyilkolt Erzsébet királynéra a nevét viselő híd történetével emlékezik. Már 1833-ban született terv állandó hídról, amelynek helye a mai Erzsébet hídéval megegyezett. Széchenyi lánchídjának pályázatára 1837-ben William Clark szintén az Eskü tér magasságába gondolta az első állandó pest-budai hidat. A kiegyezés utáni fellendülés
Levéltári egypercesünk a Lánchíd építésének finanszírozását járja körül. A híd Széchenyi nevével forrt össze, de a megvalósításhoz szükséges pénzből csupán 150.000 forintot Széchenyi, a nagyobb részt pedig báró Sina György biztosította. A görög származású bankár a Sina Bankház alapítója, az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója nemesi rangját I. Ferenctől a pénzügyek
A Levéltári egyperces az egykor méltán népszerű motorversenyeket idézi. Az első hazai versenyt 1899-ben rendezték kerékpárverseny betétfutamaként háromkerekű motorok részére. Hét évvel később alapították meg a Magyar Motorkerékpározók Egyesületét. A vidéki városokban és Budapesten túra-, illetve országúti pályaversenyeket, valamint gyorsasági és körversenyeket rendeztek szóló- és oldalkocsis kategóriában. Az első világháború
A mai Levéltári egyperces a Libegő történetét mutatja be. Hívhatnánk akár Janikopternek, Jancsillének, Légtérszéknek, Sikloncnak vagy Jánoshegyi Zümmögőnek is. A XII. kerületi önkormányzat ugyanis nyílt névpályázatot írt ki, ahová bárki küldhetett be javaslatot. Tízezernél is több ötlet érkezett a tíztagú zsűrihez. Végül Libegő lett a hivatalosan Jánoshegyi Légpályának nevezett közlekedési
A Levéltári egyperces a levéltárunk legértékesebb iratainak második világháborús útját járja végig virtuálisan. 1943 májusában Budapest Székesfőváros Levéltára és a Magyar Nemzeti Bank egyezményt kötött a legértékesebb iratok (többek között az 1703-as budai és pesti kiváltságlevelek, tanácsülési jegyzőkönyvek, polgárkönyvek, az 1741-es koronázási napló) légoltalmi biztonsági elhelyezéséről. A levéltár külön erre
