A Levéltári egyperces március 21-én a Tanácsköztársaság művészeti életét idézi meg. „A kommün első napjaiban a „Fészek” helyiségeiben torlódott össze a sok megrémült művész és művészkedő, izgatottan tárgyalta, mi lesz velük, hagyják-e őket éhen veszni” – írta emlékirataiban Beck Ö. Fülöp, akit 1919-ben a tanácskormány hívott a Képzőművészeti Főiskolára tanítani.
A Levéltári egyperces az 1848. március 15-i események egyik helyszínének történetét idézi fel. A régi Pilvax kávéház belsejéről készült ábrázolás minden történelemkönyvben szerepel. „Szerény kávéház volt…. A budapesti ember, kinek háromszáz kávéháza van, érzékenyen búcsúzik ettől az egytől is” – írta Kosztolányi Dezső, miután lebontásáról döntöttek 1910-ben. 1911. november 7-án
A Levéltári egyperces Kinszki Imre előtt tiszteleg. Néhány éve vissza-visszatérően köszönnek ránk az internetről csodálatos képek Király utcáról 1929-ből, a harmincas évekbeli Piaristák közről. A fotós 1901. március 10-én született Budapesten. Halálának pontos helye és ideje ismeretlen: valamikor 1945-ben a sachsenhauseni koncentrációs tábor felé vezető úton hunyt el. Több nyelvet
Levéltári egyperces egy képzelt riportról 50 éve, 1973. március 2-án mutatták be a Vígszínházban az „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” című musicalt, amely Déry Tibor azonos című kisregénye alapján készült. A történet az 1969-es altamonti rockfesztivált és az ott történt gyilkosságot dolgozza fel egy disszidens magyar házaspár szemszögéből. Várkonyi Zoltán
A Levéltári egyperces február 25-én az Andrássy út 60. történetét mutatja be. Amikor a háromemeletes gangos, udvaros bérház, valamint a háztömb többi épülete Feszty Adolf tervei alapján az 1880-as évek elején felépült, az utat Kőműves utcának, majd Sugár útnak nevezték, neve később még ötször változott: 1886 és 1950 között, majd
A 19. század utolsó harmadától tudatosan törekedtek a turizmus fellendítésére. Budapest esetében ez az 1885-ös és az 1896-os országos, illetve a millenniumi kiállítások idején vett nagy lendületet. 1902-ben megalakul az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt szoros együttműködésben a vasúti szolgáltatóval, a Magyar Királyi Államvasutakkal. Megszületettek az első magyar idegenforgalmi témájú
A Levéltári egyperces a BS, a Budapest (Nagy) Sportcsarnok 17 éves történetét kíséri végig. 1982. február 12-én nyílt meg Magyarország legnagyobb, 12.500 fő befogadására alkalmas fedett sportcsarnoka. A sportlétesítmény gondolata a negyvenes évekre nyúlik vissza, de végleges döntés építéséről csak 1974-ben született. Az MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülésén 1976-ban a fejlesztések
A Levéltári egyperces február 2-án a medveárnyék szemlélés kapcsán jelentkezik. Megfigyelés szerint, ha szép napos az idő, a medve kijön a barlangjából, meglátja az árnyékát és visszabújik a barlangjába, és még negyven napig elő sem jön, a tél tartós lesz, ha nem látja árnyékát, akkor hamar jön a tavasz. A
Levéltári egyperces január 26-án a Nemzetközi Vámnap alkalmából 1953-ban e napon tartotta alakuló ülését a Vámegyüttműködési Tanács. Az 1994-től Vám Világszervezet néven működő, 183 országot tömörítő társaság 1983 óta rendezi meg a minden évben a nemzetközi napot, amelyhez Magyarország 1992-ben csatlakozott. Budapesten 1950-ben szűnt meg a városon kívülről érkező áru-
Levéltári egyperces a Magyar Kultúra napjára Kétszáz éve, 1823. január 22-én véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Ennek emlékére 1989 óta ez a nap a magyar kultúra napja, amely számos kulturális eseményre és a kultúrával kapcsolatos díjak átadására ad alkalmat. Budapest egyik legismertebb szobra az I. kerületi Batthyány téri Kölcsey
Levéltári egyperces az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás kapcsán az egyetemi felvételik történetéről Magyarországon 1920-ig az érettségi vizsga megszerzése volt a továbbtanulás feltétele. 1870-ben Eötvös József indítványozta a felvételi vizsga bevezetését. A nők 1895-ig nem folytathattak egyetemi tanulmányokat – ezután is csak bizonyos karokon. 1918-ban nyíltak meg a nők előtt az
Levéltári egyperces a Mátyás-pince alapítójának emlékére Baldauf (1934-től Borostyánkői) Mátyás 1873. január 10-én született a burgenlandi Borostyánkőn. Budapest egykor ikonikus étterme nem a bejárat feletti Mátyás király ábrázolásról, hanem alapítójáról kapta nevét. Mészárosként, csaposként, felszolgálóként kezdte. Az Eskü téri Kis Piszkos vendéglőt 1900-tól már ő bérelte, majd négy évvel később
1923, 1973, 2023 – a költő születésének évfordulói nemcsak emlékezésre, de névadásokra is alkalmat kínál. Budapest egyik legrégebbi közterülete a Belvárosban a Petőfi Sándor utca. Már az 1500-as években is említették Nagy utca, később Urak utcája néven. A 16. században nevezték Szent Péter utcának is a mai ferences templom helyén
„Képpel írott” visszaemlékezésünk első témája egy szocio- vagy munkásfotóként meghatározható portré: a beállított fénykép egy öntudatot sugárzó ifjúmunkást ábrázol. Az óvatlan szemlélő rögtön rávághatja, igen, ez az 1950-es évek idealisztikus és propagandisztikus ábrázolásmódjának jellegzetes példája, amelynek alanya az ún. szocialista embertípust személyesíti meg. Nem is tévedhetnénk nagyobbat. A munkásruházatú, kalapácsos
A Szent Gellért Gyógyfürdő termális hullámfürdője 1927 nyarán nyílt meg a látogatók előtt. Az 560 m2 területű medencét virággal díszíttet oszlopok, pergolák és művészi kivitelezésű alkotások díszítették. A háttérben Gárdos Aladár Triton és Nympha szoborcsoportjával díszített kaszkád ontotta a termálvizet a termálfürdő szerelmeseinek. Telcs Ede gyermekcsoportjai, Pásztor Árpád Primaverája és
