Kategória: Hír

Valóban érdektelen tudomány a statisztika? A statisztika, járványok és a szociális viszonyok 19. századi kapcsolata, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala és nagyformátumú vezetője, Kőrösy József munkássága bemutatásával Lugosi András főlevéltáros ráébreszti az Olvasót, hogy valójában mennyire komplex és izgalmas diszciplína a statisztika. Levéltári Mozaikok 13.

A Városliget környékén járva, elhagyva az Andrássy utat Terézváros egy kellemes, árnyas fákkal szegélyezett részébe érkezünk, amely számos építészeti érdekességet tartogat. Ezek közé tartozik a Benczúr utca 46. szám alatti Eisele-villa is, mely új funkciójának köszönhetően kaphatta vissza régi fényét.

Mi a közös egy divatbemutatóban, egy munkagépben és egy gyógyfürdői életképben? A meghökkentőnek tűnő kérdésre a választ a Főfotó Riporteri Osztályának fotóarchívuma jelenti. E rendkívül értékes, a főváros szocialista kori történetét reprezentáló, közel 150 ezer darabos fényképgyűjtemény a Fortepan közreműködésével került Budapest Főváros Levéltára őrizetébe.

A Tanácsköztársaság időszaka a patinás hegyvidéki Tanítóképző Intézet életében is változásokat hozott. Mi történt az épülettel és hallgatóival? Hogyan költözött be és mit csinált Cserny József és terrorcsapata az épületben? Biró Aurél főlevéltáros írása a Levéltári Mozaikok 12. számában.

Ha felsétálunk a Gellért fürdőtől a Gellért-hegy délkeleti lejtőjén a Citadelláig, akkor félúton egy vadszőlővel befutott, várkastélyszerű épületet vehetünk észre: a Bayer-villát, az egykori Svéd Nagykövetség épületét. A villa Hoepfner Guido és Györgyi Géza tervei alapján épült 1905 és 1907 között.

A Trianon után Magyarországra menekültek útját bemutató interaktív térkép alapján elkészült a projekt Budapest fókuszú verziója.

Az elmúlt félév eseményei alapján láthattuk, hogy a nagyobb, hosszabb ideig tartó járványok idején manapság is szükséges ideiglenes, speciális kórházak létesítése, s nem volt ez másképp a 18. században sem. Az alábbi írásban a 18. századi tabáni járványkórházak utóéletébe nyerhetünk bepillantást.

A levéltárosi munka kulisszatitkai: hogyan működik Budapest Főváros Levéltára a jelenlegi veszélyhelyzetben, a kényszer szülte „home office” üzemmódban? Sorozatunk ötödik részében Jancsó Éva és Szász Károly számol be Pest város Telek- és betáblázási könyvei digitális közzétételének előkészítéséről.

Budapest Főváros Önkormányzata méltó módon, ugyanakkor kreatív eszközökkel emlékezik a trianoni békediktátum 100. évfordulójára. Ezek közé tartozik a 2020. június 4-től az énbudapestem oldalon elérhető interaktív térkép is, amelynek létrehozásában Budapest Főváros Levéltára munkatársai is együttműködtek.

A megalázó és igazságtalan trianoni békediktátumot magyar részről két olyan politikus írta alá, akik ismertségüket leginkább ennek az aktusnak „köszönhették”: dr. Benárd Ágost (nevét a források és a szakirodalom Bernárd, Bérnárd és Bénárd, illetve Ágost és Ágoston formában is említi) és dr. Drasche-Lázár Alfréd.

Éppen száz esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést. Azóta is ez a nap szimbolizálja a történelmi Magyarország széthullását. Az alábbi írás néhány levéltári irat bemutatásával azt szeretné érzékeltetni, hogyan élték meg Budapesten ezt a sorsfordító eseményt.

Az immár több mint száz esztendős, műemléki védettséget élvező szecessziós épületegyüttes több felújításon is átesett: 1981-ben például a templom belső terének teljes felújítása történt meg. Ennek tervanyaga Budapest Főváros Levéltárában, a Budapesti Műemléki Felügyelőség tervei és iratai között található.

A levéltárosi munka kulisszatitkai: hogyan működik Budapest Főváros Levéltára a jelenlegi veszélyhelyzetben, a kényszer szülte „home office” üzemmódban? Sorozatunk negyedik részében Telek Ágnes számol be az Építési Ügyosztályok Tervtára digitalizált terveiről.

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény és Budapest Főváros Levéltára 2020. március 11-én együttműködési megállapodást kötöttek. A Gyűjtemény részéről Hubert Gabriella igazgató, a Levéltár részéről Kenyeres István főigazgató írta alá a megállapodást.

Minden családban féltve őrzött kincsként tekintenek a régi könyvekre, családi fotókra, iratokra. Vajon tudjuk-e, hogyan is vigyázzunk rájuk, hogy az unokáink is ugyanolyan élvezettel nézegessék és rakosgassák családtörténetünk mozaikjait?