BFL+ december: Mautner Zoltán és Kovács Rudolf Zoltán előadásai

Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Mautner Zoltán: Mautner Zoltán: Az Állatkert „levegő felügyelője”ésKovács Rudolf Zoltán: A kegyúri jogok és kötelezettségek Budapest főváros igazgatásában 1949 és 1951 között című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert teremIdőpont: 2025. december 2. (hétfő),

Év végi zárvatartás

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy Budapest Főváros Levéltára kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2025. december 12. és 2026. január 5. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2025. december 11. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2026. január 6. (kedd) 10.00 A 2026. évre szóló kutatói adatlap leadása 2026. január 6-tól lehetséges, kutatói kéréseket pedig

Levéltári egyperces 2025/42. Az Erzsébet híd átadása

1964. november 7-e lett volna az új Erzsébet híd ünnepélyes átadásának napja, de mivel az építők nem készültek el, a hídavatás csak 21-én, szombaton 14 órakor kezdődhetett meg. A Himnuszt követően a Ganz-MÁVAG Acélhang Kórusa adta elő Vass Lajos erre az alkalomra komponált, Az Erzsébet híd köszöntése című szerzeményét. Csanádi

Budapesti Levéltári Mozaikok 2025/12. Biró Aurél: Dr. Láng Pál ügyvéd élete

A Budapesti Levéltári Mozaikok legújabb száma egy ügyvéd fordulatokban gazdag életpályáját kíséri végig. A gazdag családból származó, több nyelven beszélő Láng Pál még az első világháború előtt, Budapesten szerezte meg jogi diplomáját. Ügyvédként azonban nem sokáig élvezte munkájának gyümölcsét: a hazájáért küzdött az első világháborúban, ahol harctéri sebesülésért magas kitüntetésben

Megnyílt levéltárunk „A pergamentől a felhőig” című kiállítása

Levéltárunk földszintjén a Levéltári nap keretében megnyílt A pergamentől a felhőig című állandó kiállítása. A tárlat alapgondolata, a fővárosi levéltár, a maradandó iratok őrzésének kialakulásának ismertetése, egyben a levéltárosok munkájának bemutatása, a közösség számára végzett feladatok felvillantása az ehhez szükséges eszközök kiállítása. A kiállításon a szöveges tablók mellett iratok, fotóanyag,

A Budapest – a város és hídjai című kiállításunk Isztambulban

Budapest Főváros Levéltára immár a második kiállítását mutatja be az isztambuli Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ közönségének. A Kós Károly építész munkásságát és isztambuli útját összegző tárlat után a budapesti Duna-hidakat bemutató kiállítás lesz látható 2025. november 27. és 2026. február 13. között. Budapest alapításának 150. évfordulója alkalmából, 2023-ban mutattuk

Idei díjazottaink

A Levéltári nap keretében vehették át kollégáink a BFL kitüntetéseit. A Gárdonyi Albert-emlékérem 2025. évi díjazottja Orthmayr Flóra, a Gárdonyi Albert-tollat Köllő Mónikának ítélte oda a szavazóbizottság. A dr. Varga László történész levéltáros, a BFL egykori főigazgatója emlékére alapított díjat Somogyi László érdemelte ki.

Levéltári nap 2025

Budapest Főváros Levéltára, az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv Szerkesztősége és a MTA Történettudományi Bizottságának Várostörténeti Albizottsága 2025. november 18–19-án Város – környék – agglomeráció. A városok és közvetlen vonzáskörzetük címmel rendezi a X. Magyar Várostörténeti Konferenciát, amelynek helyszíne Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi Albert-terme (1139 Budapest, Teve utca 3-5.). PROGRAM 2025.

Budapest Hőse 2025: Varga Katalin

2023-ban a főváros 150. évfordulójának apropójából született az ötlet, hogy azokat a dolgozókat is díjazzák, akik nélkül nem működne a város. A „Budapest nagycsalád” 60 vállalatának 27 ezer dolgozója közül javasol mindegy intézmény egy kollégát minden évben a Budapest Hőse-díjra. Idén a BFL Varga Katalint választotta e díjra. Varga Katalin

Budapest 152 éves

Ma, november 17-én ünnepeljük Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évfordulóját. És emlékezünk arra is, hogy 75 éve jött létre Nagy-Budapest, a város, ahogyan ma ismerjük. Budapest történelme az egyesítésről szól: kultúrák, hitek, identitások egymásba fonódásáról. Ezt a várost a sokszínűség nagyszerűsége és a közösség ereje teszi azzá, ami: a nemzet

Budapesti Levéltári Mozaikok 2025/11. Szeitz István: Kísérlet a nyugdíjasok kilakoltatására

A Budapesti Levéltári Mozaikok 2025/11. számában Szeitz István egy kevésbé ismert témával ismerteti meg az olvasót. A fővárosi lakásínség nem újkeletű probléma, jóllehet a mindenkori városvezetés a különböző korokban más-más megoldásokkal próbálta orvosolni a helyzetet. A tervezetek közül messze kitűnik a korai szocialista korszak 1950. évi javaslata, amelyben a Fővárosi

Új podcast-epizód: beszélgetés Jakab Rékával

„A volt főbérlők gettóban mentek…” Elfalazott iratokból feltáruló lakáshelyzet Budapesten 1944 nyarán-őszén 2024 tavaszán egy Kossuth téri lakásban elfalazott iratokra bukkantak; ugyanabban a házban, amelyben egy másik lakás falaiból 2015-ben nagy mennyiségű, 1944-ben keletkezett lakásadatszolgáltatási ív került elő. A legutóbb napvilágra került iratlelet a Budapest és Környéke Lakásügyi Kormánybiztosa mindeddig

Levéltári egypercesek 2025/41. Európai Feltalálók Napja

November 9-ét, Hedy Lamarr születésnapját választották Európában a Feltalálók Napjának, amely célja egyrészt a feltalálók iránti tisztelet kinyilvánítása, másrészt a jövő generáció számára példa- és útmutatás. Az egyes országok más-más napon ünneplik a Feltalálók Napját. Magyarországon június 13-án, mivel 1941-ben Szent-Györgyi Albert ezen a napon jelentette be találmányát. Hedy Lamarr

Meghívó előadásra

Budapest Főváros Levéltára várja az érdeklődőket a „Budapest School Lectures” 5. alkalmára, Jack Palmer (Zygmunt Bauman Institute, University of Leeds): An Exilic Republic of Letters? Reflections on Émigré Correspondence and Intellectual Interventions with Reference to Zygmunt Bauman and the Budapest School című angol nyelvű előadására. Korreferens: Csigó Péter (BME Szociológia

Levéltári egyperces 2025/40. 75 éves az Árpád híd

75 éve, 1950. november 7-én adták át a forgalomnak a Sztálin hidat, amelyet 8 évvel később neveztek át – a ma is ismert – Árpád híd névre. Már a 19. század végén felmerült, hogy az egyre növekvő lakosságú Óbudát és Pest ipari szempontból gyorsan fejlődő északi részét híddal kössék össze.