Sürgető ügyek: az első nyilvános illemhelyek (Buda)Pesten – Beszélgetés Lukács Anikóval Megjelent podcastcsatornánk 2024-es évadának utolsó, 17. adása, amelyben Lukács Anikóval, levéltárunk főlevéltárosával beszélgetünk a fővárosi illemhelyek évszázados problémájáról. A köztéri szükségvégzés és ennek kapcsán a nyilvános illemhelyek telepítésének lehetősége az 1860-as években került napirendre az egészségügyi szaksajtóban, illetve a
A Levéltári egyperces a Centrál kávéházban folytatja a budapesti kávéházi barangolásokat. Ullmann Lajos a belvárosi Egyetem utca 1. számú szabálytalan alakú telek tulajdonosa, „a számos rendelkezésére állott terv közül”, nehezen tudta eldönteni melyiket válassza. Az Ullmann-házként ismert négyemeletes, belsőudvaros eklektikus bérház végül – a Gresham-palota megálmodója – Quittner Zsigmond tervei
Értesítjük tisztelt ügyfeleinket és kutatóinkat, hogy levéltárunk kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2024. december 7-én és december 14-én, a decemberi szombati munkanapokon és 2024. december 13. és 2025. január 6. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2024. december 12. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2025. január 7. (kedd) 10.00. A 2025. évre szóló kutatói
A Levéltári egyperces november 17-én Budapest egyesítésének előzményeit idézi fel. 1873-ben ezen a napon a főváros tanácsa átvette a 16-ával megszűnő tanácsoktól az ügyeket, ezzel megkezdte hivatalos működését. Bár rövid ideig tartott, de Pest, Buda és Óbuda már korábban is megélt egy egyesítést. 1848 áprilisában a pozsonyi országgyűlésen Buda országgyűlési
A Levéltári egyperces a BFL jelenlegi épületének 20. átadási évfordulója alkalmából cikksorozatban mutatja be a (székes)fővárosi levéltár egykori és tervezett épületeit. Pest, Buda és Óbuda iratait eredetileg a városok őrizték, amelyek a városegyesítést követően 1887-ben a Lipót (ma Váci) utcai Új Városházára kerültek. A századfordulón a központi Városházán a Károly-kaszárnya
A Levéltári egyperces az 1970-as évektől folytatja Budapest Főváros Levéltára épületeit és épületterveit bemutató sorozatát. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, 1971 A zsinagóga levéltárrá történő átalakítása a tervezés fázisáig sem jutott el. Már a tanács vezetői értekezletén elutasították a levéltár beadványát. Ugyanakkor ez az eset döntéshozatali szinten elindított egy folyamatot,
A Levéltári egyperces Budán folytatja a BFL épületek történetét. A Heinrich István utcai épület továbbépítése, 1976–1978 Az épületben 1976-ban nyert elhelyezést a Levéltár. Néhány év múlva, az Örs vezér terére megálmodott „csodapalota” kivitelezésének elvetése után, több terv is született a hűvösvölgyi levéltárépület kibővítésére. 1976-ban két terv is készült: az egyik
A Levéltári egyperces a ’90-es évektől folytatja épületeinek és épülettervek bemutatását. A Vizafogó-terv, a majdnem megépült levéltár, 1993–1995 1993-ban készült egy előtanulmány a XIII. kerületi Vizafogóra építendő levéltárépületről. Az épületet 40.000 folyóméter irat befogadására tervezték. A korábbiakhoz képest ez a terv jutott a legközelebb a megvalósításig. Az Esztergomi út–Süllő utca–Párkány
A társadalomtörténeti célú kollektív életrajz mint a rendi polgárság vizsgálati módszere Bácskai Vera e tekintetben is úttörőnek számító kutatásai révén honosodott meg a magyar társadalom-történetírásban. Életművében a családtörténetek egyre nagyobb szerepet kaptak a társadalmi folyamatok leírásában. E vizsgálatnak egyik forrásbázisát a városi polgárság hagyatéki leltárai jelentik, amelyek lehetővé teszik az
A Levéltári egyperces a BFL épületeit és épületterveit bemutató sorozata eljutott a záró fejezetig, a Teve utcáig. – Az utolsó helyszín első terve: Teve u. 3. Ez a projekt messze nem ment olyan gyorsan, mint a Vizafogó-változat. 1997-ben készült egy összehasonlító tanulmány a GANZ „F” épület, a Vizafogó és az
Mautner Sándor élete és emlékezete – Beszélgetés Mautner Zoltánnal Mautner Sándor nevét Angyalföldön szinte mindenki ismeri, hiszen 37 éven át a kerület egyik leghosszabb utcája viselte a nevét. Azonban azon kívül, hogy munkásmozgalmi mártír és szabósegéd volt valószínűleg kevesen tudnak bármi mást róla, annak ellenére, hogy leszármazói még ma is
A Levéltári egyperces a mind a sportvilágban, mind a zenei életben ismert és tisztelt Vándor Kálmánra emlékezik. 1922. november 5-én született Békásmegyeren. Édesanyja Szathmáry Aranka énekesnő, akinek családjában több színész és énekes is volt, édesapja Vándor (Breitfeld) Kálmán a Nemzeti Színház szerzője. Tizenéves korától foci kapus és egyben a Nemzeti
Bár a Göncz Árpád városközpont 2016-os kialakítása után levéltárunk Teve utcai épülete már nem tartozik a Vizafogó városrészhez, amelynek története több ponton kapcsolódik intézményünkhöz. Sokan az ott élők közül sem tudják a név eredetét, pedig a területen több utcanév is utal a valódi tokfélék családjába tartozó, nagytestű dunai halra: 1900-től
Levéltárunk őrzi a MAORT (Magyar–Amerikai Olajipari Rt)-per anyagát, amely fő vádlottja dr. Papp Simon geológus, bányaügyi főtanácsos, egyetemi tanár, akadémikus, szakíró, a MAORT vezérigazgatója volt. Szakmai tevékenysége középpontjában a szénhidrogén kincs felkutatása állt. A világ legjobb olajkutató mérnökének tartották Négy kontinensen végzett kutatásokat és tárt fel olajmezőket, 1933-tól a csak
