Levéltárunk idén első ízben csatlakozik a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozatához. Az alábbi programokra várjuk az érdeklődőket: Május 4. hétfő 13.00-14.30 Levéltári séta (max. 20 fő) 15.00-16.00 Tárlatvezetés a Nagy-Budapest történetét bemutató tárlaton (max. 20 fő) Május 11. hétfő 13.00-14.30 Levéltári séta (max. 20 fő) 15.00-16.00 Válogatás Ybl Miklós életművéből (max.
Budapest Főváros Levéltára idén is részt vesz a Múzeumok majálisán a Múzeumkertben. Minden korosztályra gondoltunk: készülünk keatív foglalkozással, kiadványaink kedvezményes vásárával, rejtvényekkel és meglepetésekkel. 2026. május 16-17. szombat-vasárnap 10 és 18 óra között. Sátrunkat keressétek a főbejárattól balra a Széchényi-negyedben (19-e sátor)!
Levéltárunk 2026. június 6-án (szombaton) 10 és 21 óra között rendezi az idei levéltári pikniket. A hagyományoknak megfelelően minden programunk ingyenes. Programjaink, amelyeken kép- és hangfelvétel készül akadálymentesen megközelítheőek. A program pdf-ben elérhető itt.
Magyarország 1950-es évekbeli levéltárügyét a szovjet mintára kialakított teljes körű központosítás határozta meg. A szakmai munka központi irányítása néhány előnye mellett – pl. a levéltári alapleltárak felvétele- inkább hátrányokkal járt. A tényleges munkafeladatok mellett megjelentek a központilag előírt szüntelen „termelési” értekezletek, a „Szabad Nép” félórák és a szocialista munkaversenyek. A
Pollack Ágoston (1810–1872) és Ybl Miklós együttműködése újabb adalékkal gazdagodott. Ybl a Nemzeti Lovarda kialakításában felhasználta alkotótársa lovarda tervezésben szerzett tapasztalatait. Az összefüggéseket Hidvégi Violetta kutatásai alapján tesszük közzé az Ybl Miklós Virtuális Archívum honlapján, Nemzeti Lovarda és Nemzeti Tornacsarnok címszó alatt. A Pollack Ágoston terv levéltári jelzete: BFL XV.17.b.311
Május 8-a a Vöröskereszt világnapja annak emlékére, hogy 1828-ban ezen a napon született a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója Henri Dunant. Magyarország 1881-ben csatlakozott a szervezethez a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete néven. A század végén határoztak a székház építéséről. Az építkezés költségeit az egylet tartalékalapjából kívánták előteremteni, a bevételeket –
Az Év levéltári kiadványa és kiállítása 2025 díj elnyerésére szóló pályázatot a Magyar Levéltárosok Egyesülete az elmúlt évben írta ki a magyarországi közlevéltárak, a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményei, nyilvános magánlevéltárak és határon túli magyar vonatkozású iratanyagot őrző egyházi levéltárak számára. A díj elsődleges célja a levéltárak kultúramegőrző és kultúrateremtő szerepének,
125 éve, 1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet „A tánczot”. A fekete-fehér némafilm tulajdonképpen nem egy összefüggő filmalkotás, hanem 24 rövid, dramatizált, színészekkel forgatott, játékfilmes elemeket is felvonultató jelenetet magába foglaló „kinematogram”. A film eredetileg mozgóképes illusztrációnak készült az Uránia Tudományos Színház egyik előadásához. Az ókortól a
Idén 35. alkalommal rendezik meg a 10 napon át tartó képző- és előadóművészeti fesztivált 2026. július 24. és augusztus 2. között Kapolcson, Taljándörögdön és Vigántpetenden. Ez utóbbi helyre települ ki Budapest Főváros Levéltára. Programkínálatunkban a korábbi évekhez hasonlóan kamarakiállítás, kézművesprogramok, rejtvények és meglepetések szerepelnek. A programsorozat 2026. május 5-én sajtótájékoztatóval
Három új épülettel bővült az Ybl Miklós Virtuális Archívum. Csutiné Schleer Erzsébet több évtizedes kutatásának eredményeként Ybl Miklós három épületét azonosította a közelmúltban Székesfehérváron, az építész szülővárosában. A kutatás levéltári források alapján tárta fel Clama Alajos házának átépítését, dr. Say József házának, valamint a Feltámadás (a köznyelvben Csutora) temető kápolnájának
MEGHÍVÓ Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Borbély Anikó: „Ha a … tanácshoz elmentek vissza kapjátok…” Az 1956-os disszidensek vagyoni jogi helyzetének rendezése. és Pecsők László: Angolszász labdajátékok elterjedése Magyarországon 19. században Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem Időpont: 2026.
1886. április 25-én született Budapesten a Györgyi–Giergl művész- és építészcsalád egyik tagja: Györgyi Dénes. Dédapja Giergl Alajos ezüstműves, nagyapja Giergl Györgyi Alajos festőművész, apja Györgyi Kálmán iparművész, szakíró, nagybátyja Györgyi Géza építész, sőt még egy építész volt a rokonságban: Giergl Kálmán. „A két világháború közötti sötét és szomorú magyar világ
Közismert életrajzi tény, hogy Szemere Bertalan élete utolsó éveit elmegyógyintézetben töltötte, beutalásának előzményei és körülményei azonban mindmáig tisztázatlanok. Leánya, Szemere Mária visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az egykori kormányfő elméje – még párizsi emigrációja idején – 1864 végén borult el, amit 1865 első felében, Magyarországra hazatérve, Pesten is sikertelenül próbáltak meg kezelni.
A Lengyel Népi Párt és a Parasztzászlóaljak titkos sajtója a II. világháború alatt – beszélgetés Barta Tamással Ezúttal az 1930-as, ’40-es évek Lengyelországába kalauzoljuk hallgatóinkat: a II. világháború alatt Lengyelországban a német megszállók elleni ellenállás irányítását nagyrészt a korábbi ellenzéki pártok vették a kezükbe, amelyek erős kritikával illették a háború
1874. április 17-én szentesítette Ferenc József a tízes felosztású mértékrendszer bevezetéséről rendelkező törvényt. Az új mértékeket 1876. január 1-jétől kellett kötelezően használni Magyarországon. A jogszabály kimondta, hogy a távolságmérés alapja a méter, a súlymérésé a kilogramm, a térfogaté a liter. Meghatározták, hogy az erőmérték egysége a lóerő, amely 75 kg-nak
