Budapest Főváros Levéltára minden érdeklődőt szeretettel vár a BFL+ programsorozat keretében Hidvégi Violetta: A Nemzeti Lovarda előképei Pollack Ágoston és Ybl Miklós műhelyében és Garami Erika: Csehszlovák hamisítványok, magyar hamisítók: a szokolhamisítás (1921) című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert teremIdőpont: 2026. február 3.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz szövegét. Ennek emlékére ünnepeljük ezen a napon a Magyar Kultúra Napját 1989 óta. Budapest egyik legismertebb szobra – egy másolat – a Himnusz költőjét ábrázolja. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1890-ben 500 forintot szavazott meg arra, hogy szobrot emeljenek a költő tiszteletére
Budapest Főváros Levéltára pályázatot hirdet igazgatási szakalkalmazott, titkársági asszisztens munkakör betöltésére. A pályázat részletei itt olvashatók.
Levéltárunk az elmúlt évben is számos rendezvénynek adott otthont. A hagyományos nyílt napok (Levéltári piknik, Múzeumok Éjszakája, Kutatók Éjszakája, Idegenvezetők Világnapja) mellett több alkalommal kitelepültünk más helyszínekre. Hosszú évek óta várjuk az érdeklődőket sátrunkban, illetve standunknál a Múzeumok Majálisán a Múzeumkertben, a Könyvtári „beiratkozási” napon a Trefort-kertben, az Ünnepi Könyvhéten
1978. január 6-án ünnepélyes keretek között adta vissza az USA hivatalos küldöttsége a magyar koronát a magyar népnek az Országház kupolacsarnokában. A koronát és a koronaékszereket a második világháborúban a Veszprém–Kőszeg–Velem–Mattsee útvonalon nyugatra vitték, ahol az amerikai csapatok birtokába került, akik Frankfurt am Mainba, majd az Fort Knoxba szállították. A
Orvosdinasztiák kitüntetett helyen – Beszélgetés Ogolyuk-Berzsenyi Anettel A városegyesítést követően a főváros egészségügye terén – a növekvő lakosság igényeire reagálva – jelentős változások történtek. Az egyetemi klinikák mellett elenyésző számú állandó, városi fenntartású kórház működött. Erre a helyzetre reagálva a főváros átfogó fejlesztésekbe kezdett, Gebhardt Lajosnak, a Szent Rókus Kórház
A török kiűzését követően újjáépülő Pest 18. századi városvezetői származásukat, foglalkozásukat, rendi állásukat, műveltségüket tekintve heterogén csoportot alkottak. Jelen tanulmány ennek a városi elitnek, vagyis Pest szabad királyi város 1705 és 1790 között hivatalba lépett belső tanácsa tagjainak (bírók, helyettes bírók, polgármesterek, tanácsosok, szindikusok vagy főjegyzők) foglalkozásszerkezeti jellemzőit vázolja fel.
1916. december 30-án a budai Várban koronázták meg utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét, Zita királynét. Ezúttal az előkészületekben részt vevő művészek munkájába pillantunk be. December 1-jén az országház épületében megalakult a Koronázási Ünnepélyt Rendező Bizottság és négy albizottsága. Bár a bizottság elnöke Jekelfalussy Zoltán kamarai elnök lett, a
Budapesten, a Nemzeti Torna Egylet Szentkirályi utcai tornacsarnokában 1895. december 19-én alakult meg Magyarország egyik legrégebbi, ma is működő társadalmi szervezete Olimpiai Játékokat Előkészítő Magyar Bizottság néven, amely egyike volt az egyik első nemzeti olimpiai bizottságnak is. Az elmúlt 130 év alatt a MOB számos néven, változó függetlenséggel működött. Amikor
A beszélgetésben Sorg Antal kőművesmester, egy 19. század végi self made man életútjának első szakasza rajzolódik ki, családtörténetén keresztül. A fejlődési folyamatot, melynek során egy korán félárvaságra jutott fiatalember az I. világháborút követő évekre jelentős építőipari céget hozott létre. Ez a nagy múltú és épületein keresztül ma is köztünk élő
Egy városvezető dinasztia a 18. századi Pesten: a Moselek – beszélgetés Nagy Jánossal A Rajna-vidékről származó Mosel család a török kiűzése utáni Pest városának egyik legjelentősebb tisztviselőfamíliájává vált: ritkaságszámba menő módon egymást követő három generációjuk is a városi hivatali elitben maradt. A dinasztia alapítója, Johann Anton Mosel, Pest első szindikusaként
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy Budapest Főváros Levéltára kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2025. december 12. és 2026. január 5. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2025. december 11. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2026. január 6. (kedd) 10.00 A 2026. évre szóló kutatói adatlap leadása 2026. január 6-tól lehetséges, kutatói kéréseket pedig csak
Ezúton tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy levéltárunk 2026. január 10-én (szombaton) a pénteki munkarend szerint működik, így sem a kutatószolgálat, sem az ügyfélszolgálat, sem a szakkönyvtár nem üzemel.
Budapest Főváros Levéltára és az ELTE Humántudományi Kutatóközpont, Történettudományi Kutatóintézet tisztelettel meghívja Önt Simon Katalin – Sudár Balázs – Ternovácz Bálint: Pest A kezdetektől 1848-ig – Magyar Várostörténeti Atlasz 10. című kiadvány bemutatójára Program Köszöntők: Dr. Kenyeres István főigazgató, Budapest Főváros LevéltáraDr. Molnár Antal igazgató (ELTE Humántudományi Kutatóközpont, Történettudományi Kutatóintézet)
Telkes Mária, a napenergia felhasználásának egyik első kutatója 1900. december 12-én született Budán. A feltaláló és biofizikus 1995. december 2-án Pesten hunyt el. Húsz szabadalom, száznál több tudományos publikáció, számos nemzetközi díj és elismerés fűződik nevéhez. Családjával az I. kerületben lakott. Iskoláit Pesten végezte jeles eredménnyel. A Budapesti Tudományegyetem matematika–fizika
