A Bárczy István Alapítvány, Budapest Főváros Levéltára és az ELTE Történettudományi Doktori Iskolája együttműködésével Város és kultúra címmel konferenciát rendez fiatal várostörténészek részére. A konferenciára várostörténeti témákkal foglalkozó, legalább alapfokú végzettséggel (BA, BSc) rendelkező egyetemi hallgatók és fiatal kutatók jelentkezését várjuk, a felső korhatár a PhD fokozat megszerzéséről számított 5
Pénzügyi-számviteli ügyintéző és MI-szakértő munkatársakat keresünk. Leírás és feltételek:Számviteli-pénzügyi ügyintéző MI-szakértő
Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzat Ösztöndíjprogramjáról szóló 33/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján, a BUDAPEST ÖSZTÖNDÍJPROGRAM keretében pályázatot hirdet felsőfokú tanulmányokat folytató, nappali tagozatos hallgatók számára Pályázati dokumentáció: https://einfoszab.budapest.hu/ApplicationForm/HistoryDetails/18524?key=palyazat-osztondij-view&type=3 A pályázatokat 2026. május 15-én éjfélig lehet benyújtani. Budapest Főváros Levéltára témakiírása elérhető itt.
A 2026/2027. évi Budapest Roma Ösztöndíjprogram pályázati felhívása a felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére A pályázati felhívás itt érhető el. A pályázatokat 2026. május 31-én éjfélig lehet benyújtani. Budapest Főváros Levéltára fogadó intézményként csatlakozott a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett ösztöndíjprogramhoz. Várjuk azokat a roma nemzetiségű felsőoktatási hallgatókat, akik szeretnék
1735. április 8-án hunyt el Rodostóban a 350 évvel ezelőtt született II. Rákóczi Ferenc. Kívánságának megfelelően testét Isztambulban anyja, Zrínyi Ilona mellé, szívét a franciaországi Grosbois-ba temették. Hamvai hazahozatalát már a reformkorban felvetették, de csak a század utolsó évtizedeiben nyílt erre reális lehetőség. Az újratemetés kérdése évtizedekig áthallásoktól sem mentes
2026. április 1-jén a Budapestre látogató Nancy Fraser amerikai filozófus férjével, Eli Zaretsky történésszel együtt felkereste a Budapest Főváros Levéltára kezelésében álló Lukács lakást, az egykori Lukács Archívumot és Lukács György dolgozószobáját. A látogatás során folytatott beszélgetésünkben szó esett Fraser Lukács György műveihez fűződő viszonyáról, valamint Heller Ágnessel és Márkus
1970. április 2-án a decemberi határidőt 6 hónappal előre hozva még az április 4-i ünnep előtt avatták fel ünnepélyes keretek között a kelet-nyugati földalatti gyorsvasút, későbbi nevén a 2-es vagy piros metró első szakaszát a Deák tér és a Fehér úti végállomás között. Ez utóbbi később az Örs vezér tere
Budapest Főváros Levéltára minden érdeklődőt szeretettel vár a BFL+ programsorozat keretében Brunner Attila: Ínségmunka és szecesszió és Haraszti Viktor: Szocialista munkaverseny a levéltárakban című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem Időpont: 2026. április 7. (kedd) 15.00 óra Budapest Főváros Levéltára mindig is nagy
Új államok születtek új valutákkal az első világháborút követően. Az átmeneti időszak kedvezett a pénzhamisításnak. A nyerészkedési célú hamisítások mellett politikai indíttatásúak is akadtak. A nemzetközi botránnyá kerekedett frankhamisítási akció főpróbájának is tartják az új csehszlovák korona 500-as címletének, nem hivatalos nevén a szokol hamisítását. Ezzel a fiatal csehszlovák állam
Kassák Lajos költő, esszé- és újságíró, grafikus, festő, politikus, parlamenti képviselő 1887. március 21-én született a felvidéki Érsekújváron, ahonnan 17 évesen érkezett Budapestre. Első fővárosi élményeit az Egy ember élete című önéletrajzi írásában örökítette meg. „Sok mindent hallottam már Pestről. Négy óra hosszat tartott az utazás és ez alatt az
Csiffáry Gabriella, levéltárunk nyugalmazott főlevéltárosa a nemzeti ünnep alkalmából magas rangú állami elismerésben, Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült kimagasló szakmai munkájuk elismeréseként. Ezúton gratulálunk a kitüntetéshez! Fotó: Bényei Balázs
Március 15-én legtöbbször Kossuth, Petőfi, a márciusi ifjak, illetve az első független magyar kormány tagjainak nevét említjük. Kevesebb figyelem jut azoknak, akik napi munkájukkal járultak hozzá a forradalomhoz. Közéjük tartoztak például a nyomdászok. A Landerer és Heckenast nyomda, nemcsak a 12 pontot, a Nemzeti dalt, hanem a Kossuthhoz köthető Pesti
A Szent Szövetség 1815 óta fennálló rendszerét földrengésként rázták meg az 1848 tavaszán kirobbanó európai forradalmak. A népek tavasza során kártyavárszerűen remegtek meg vagy dőltek össze az addigi abszolutisztikus rezsimek e népfelkelések hatása alatt. A palermói (január 12.), a párizsi (február 22.), a bécsi forradalom (március 13.) után március 15-én
1957. március 7-én tartották az első modern lottósorsolást Budapesten, de a lottó magyarországi története Mária Terézia korára, 1763-ra nyúlik vissza. Részben az állami bevételek növelésére, részben a lakosság hangulatának javítására elevenítették fel a „sorsjátékot”. 1957. január 17-én Kossa István pénzügyminiszter az OTP-t bízta meg a lottózás megszervezésével. Február közepén kezdték
Budapest Főváros Levéltára minden érdeklődőt meghív Rokolya Gábor: A polgári közjegyzőség prozopográfiája (1858–1949) című könyv bemutatójára Program KöszöntőDr. Kenyeres István főigazgató, Budapest Főváros Levéltára A kötetet bemutatjaProf. Dr. habil. Szakály Sándor főigazgató, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem1139 Budapest, Teve utca 3–5. Időpont: 2026.
