Tisztelt Kutatók! Az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül történő beiratkozás és iratkérés Magyarországon kívüli területről átmenetileg nem működik. Beiratkozás és iratkérés Magyarország határain kívülről e-mail útján teljesíthető a kutato@bparchiv.hu címre írva, határokon belülről továbbra is az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül biztosítjuk az elérést. A szükséges nyomtatványok letölthetők: https://bparchiv.hu/ugyfeleknek-kutatoknak/kutatoknak/ Az angol nyelvű
Az URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv 2025. évi konferencia-felhívása Város – környék – agglomeráció A városok és közvetlen vonzáskörzetük Budapest Főváros Levéltára, az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége és az MTA Történettudományi Bizottságának Várostörténeti Albizottsága szervezésében 2025. november 12–13-ikán kerül megrendezésre a X. Magyar Várostörténeti Konferencia, amelynek témája: Város – környék
Budapest Főváros Levéltára és a HUN-REN Bölcsészettudományi Központ tisztelettel meghívja Önt Umbrai Laura: Az éhes Budapest. A lakosság élelmezése a fővárosban az első világháború alatt és Somogyi László: Internálás és internálótáborok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében az első világháború alatt című kiadványok bemutatójára A köteteket bemutatják: Gyáni Gábor, kutató professor emeritus, HUN-REN BTK
A levéltár korábbi időszaki tárlata anyagát a kiállítás kurátora magyar–angol nyelvű katalógusban örökítették meg. A kötet bemutatja a folyón való átkelés lehetőségeit, az igények változását és az arra adott válaszokat, azaz azt, hogy az új átkelőhelyek hogyan hatottak vissza Pest, Buda és Óbuda, majd az egyesült főváros arculatára, fejlődésére. Kiemelendő
200 éve, 1825. február 18-án született a nagy mesemondó, Jókai Mór. Rá emlékezve látogatunk el virtuálisan Budára a Jókai-kertbe, majd a következő részben a Jókai-villába. Jókai 1847-ben érkezett Pestre. Hat évvel később az Egy magyar nábob regényéért kapott honoráriumból vásárolt meg egy addig kőbányának használt telket a pestiek kedvelt kirándulóhelyén,
Idén is részt vesz levéltárunk az Idegenvezetők Világnapja rendezvényén együttműködésben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamararával. Az alábbi programokra várjuk az érdeklődőket: 2025. február 20. csütörtök 10.00-11.30 Családfakutató gyorstalpaló12.00-13.30 Levéltári séta14.00-15.30 Tárlatvezetés a Budapest közlekedik – a főváros közösségi közlekedés 150 éves története című kiállításon 2025. február 21. péntek 10.00-11.30 Levéltári
50 éve viseli egy budai utca a magyar irodalom egyik legtöbbet olvasott szerzőjének, a 125 éve született Fekete Istvánnak nevét, akit a legtöbben az állat- és az ifjúsági regények szerzőjeként ismernek, pedig munkássága ennél jóval összetettebb, életműve sokkal szerteágazóbb volt. Rácz Attila írása a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán érhető el.
1941-ben egy ballagáson ismerkedett meg és szeretett egymásba a pesti Ács Éva és az újpesti Kohut László. A fiú készítette fel a lányt az érettségire. Néhány héttel később az orvosnak készülő Lászlót behívták katonának mint elitgimnáziumban érettségizettet karpaszományosi rangban. Rövid idő múlva azonban származása miatt munkaszolgálatossá fokozták le. A két
Legújabb adásunkban Barta Tamás kollégánkkal beszélgettünk, a téma a 19. századi lengyel szabadságharcosok gondolatai köré épült. 1795-ben a lengyel állam hosszú időre eltűnt Európa térképéről, azonban a XIX. század folyamán több kísérlet történt újbóli létrehozására, a felosztó hatalmaktól (az Orosz, Birodalomtól, a Porosz Királyságtól és a Habsburg Monarchiától) való függetlenedésre.
1945. január 31-én eltűnt Budán egy 71 éves művész. Egy barátja villájának pincéjében bujkált feleségével. A kényszerpihenő alatt írta visszaemlékezéseit. „… esztelenségében is példátlan az emberiség történetében” – vélte a második világháborúról. Miután egy német üteg megszállta a házat, elhagyta az óvóhelyet. Azóta sem derült fény halála körülményeire. Tizenévesen szobrász
Budapest Főváros Levéltára és Budapest Főváros Önkormányzata 2023-ban kutatói ösztöndíjat hirdetett meg szakirányú MA-diplomával vagy doktori (PhD) fokozattal rendelkező kutatók számára. Az ösztöndíjprogram célja, hogy a kutatók figyelmét a budapesti romák eddig alig ismert múltjára irányítsa, elősegítse a témára vonatkozó források feltárását és feldolgozását, támogassa a feltárt forrásokra épülő kiemelkedő
Az 1945 január végi napok a fővárosban az ostrom jegyében teltek, függetlenül attól, hogy a pesti oldalon véget értek a harcok. Az alábbiakban korabeli napló- és levélrészletekkel idézzük fel, hogyan éltek a város lakók ezekben a napokban. „Éjjel kettőkor nagy aknarobbanás, ide esett a kazánház ajtóba, az egyik katona súlyosan
Fasang Árpád zongoraművész javasolta, hogy január 22-e, a Himnusz születésnapja legyen a magyar kultúra ünnepnapja. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük és 2022-ben nyilvánították hivatalos állami emléknappá. 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát egy nagyobb kézirat részeként Szatmárcsekén. A költeményt az Aurora című folyóirat
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy 2024. július 1-től a Támogatói állásfoglaláshoz új űrlap szükséges kutatóink számára. Az űrlap elérhető honlapunkon (a Támogató állásfoglalás gombra kattintva), vagy közvetlenül itt. A régi típusú támogatói állásfoglalások 2024. december 31-én érvényüket vesztették.
A zebegényi Havas Boldogasszony római katolikus plébániatemplom engedélyezési és kivitelezési tervei, valamint a templom építésére vonatkozó költségvetés és az építkezés során teljesített munkák végszámlája digitális másolataival gyarapodott Budapest Főváros Levéltára tervtári gyűjteménye. A templom a 19–20. század fordulója magyar művészetének kiemelkedő alkotása. Kós Károly, Jánszky Béla és Györgyi Dénes építészek
