Augusztus 20. 1945-ben hétfői napra esett. A Szent István-napi nemzeti ünnepet már nem engedték megtartani, az 1927 óta hagyományos tűzijáték is elmaradt a háború éveiben, viszont a Szent Jobb-körmenetet és misét még 1947-ig megtarthatták. Félmillióra becsülték azok számát, akik 1945-ben a Szent Jobbot kísérték a hagyományos budavári helyszín helyett a
Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Herédi Attila: A Birodalom húsaésNagy János: Egy városvezető dinasztia a 18. századi Pesten: a Moselek című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert teremIdőpont: 2025. szeptember 2. (kedd) 15.00 óra Budapest Főváros Levéltára mindig is
„A szélrózsa minden irányából, a világ minden tájáról jönnek fiatal külföldi vendégeink a világ ifjúságának budapesti találkozójára.” – ezekkel a szavakkal kezdte tudósítását a korabeli filmhíradó 1949 augusztusában. A VIT-et, azaz a Világifjúsági és diáktalálkozót először 1947-ben rendezték meg Prágában a budapesti székhelyű, az ENSZ által is elismert Demokratikus Ifjúsági
Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy levéltárunk kutatóterme, szakkönyvtára és ügyfélszolgálata 2025. augusztus 8. és augusztus 31. között zárva tart. Kutatóterem zárása: 2025. augusztus 7. (csütörtök) 19.00Kutatóterem nyitása: 2025. szeptember 1. (hétfő) 9.00 A kutatói adatlapok, a kérések valamint a zárás ideje alatt leadott közlési engedély kérelmek feldolgozását 2025. szeptember
Verő-Valló Judit kutatásának fókuszában a VIII. kerületi Dankó utca, többségében cigány lakosságának társadalomtörténeti vizsgálata áll. Kik és milyen körülmények között éltek, nagyon kis helyre összezsúfolva az az 1920-as, ’30-as években az utcában? Milyen lakások álltak a korszakban a lakók rendelkezésére? Egyáltalán hogyan kapta az utca a nevét Dankó Pistáról? Hogyan jelenik
1948. július 31-én, mintegy 8000 ember 1 millió munkaórájának köszönhetően mindössze három hónappal az első kapavágás után adták át a Széchenyi-hegyi Úttörővasút első, 3,7 kilométeres szakaszát az Előre állomásig. A cél egy népszerű kirándulóhelyhez vezető, megfizethető tömegközlekedési eszköz építése volt. Ezzel egyidőben adták a vasút mentén fekvő Csillebérci Úttörő Nagytábort
Budapest Főváros Levéltára 2020 óta letétben őrzi Medgyaszay István építész, tanár, szakíró szenzációs terv-, irat- és fotóhagyatékát. A feldolgozás során izgalmasnál izgalmasabb források kerülnek elő, amelyek lehetőséget nyújtanak a XX. század egyik legegyedibb életművének újrafelfedezésére. Medgyaszay 1911-ben többedmagával utazott Egyiptomba majd Szudánba vadászati céllal, és kis híján az életébe került
Schlosser Imre alighanem az Aranycsapat előtti generációk legelismertebb magyar labdarúgója volt. Pályafutása végeztével nehéz anyagi körülmények között élt. A VI. kerületi elöljáróságon dolgozott, ahol a feladatai közé tartozott az anyakönyvi kivonatok készítése. 1937-ben egy Braun Béla nevű, zsidó származású ismerőse, a szintén kiváló labdarúgó Braun József bátyja, rávette, hogy adjon
Levéltárunk együttműködő partnereinek sora a Csepeli Helytörténeti Gyűjteménnyel bővült. Az együttműködés célja a két intézmény szakmai munkájának összehangolása hosszú távon. A tudományos kutatás témája Csepel története. A két intézmény megállapodott az eredmények megosztásában. Ehhez a felek kölcsönösen rendelkezésre bocsátják dokumentumaikat és adatbázasaikat. A megállapodás kiterjed a két intézmény saját kiadványainak
Július 22-én Nagyváradon született Muráti Teodóra Aurélia néven Muráti Lili színésznő – valószínűleg 1911-ben. Előszeretettel fiatalította magát néhány évvel, s mivel az anyakönyveket őrző nagyváradi levéltár az első világháborúban leégett, lehetetlen a dátumot ellenőrizni. Rákosi Szidi színésziskolájában tanult, ahol a vizsgaelőadáson nyújtott játéka után rögtön szerződést ajánlottak neki. Több színházban
választották magyarok az idegenlégiós szolgálatot. Hányatott gyermekkorát követően a második világháborút fiatal felnőttként élte meg, majd szovjet fogságból kiszabadulva hazájának búcsút intett, hogy Nyugaton kezdjen új életet. A nyughatatlan lelkű Melchner Károly az irányt az idegenlégió felé vitte. A kiképzést követően a forrongó Madagaszkáron vetették be. Leszerelést követően valószínűleg a
1921. július 17-én született Szenes Hanna költő, brit ejtőernyős, Izrael egyik első nemzeti hőse. Versei a kötelező tananyag részei az izraeli iskolákban. Miután a Hanna név születésekor nem volt hivatalos, Anikó néven anyakönyvezték, de neve (például a hagyatéki leltárban) Anna változatban is előfordul. Jómódú értelmiségi családba született Budapesten. Apja, Szenes
Levéltárunk II. emeletén 2025. szeptember 30-ig látható az Evangélikus Országos Gyűjtemény és a Budavári Evangélikus Egyházközség időszaki tablókiállítása „Szeretteim, imádkozzatok! – Bagár lván ostromnaplója” címmel. Budapest 1944–45-ös ostromának 80 éves évfordulójához kapcsolódóan nyílt meg a tárlat ez év januárjában a budavári evangélikus gyülekezet épületegyüttes alatti barlangban, ugyanabban a helyiségben írta Bagár
Ezekkel a szavakkal köszönte meg nagyívű beszédében a betegen is szónokló Kossuth Lajos 1848. július 11-én az első népképviseleti országgyűlésnek, hogy Nyáry Pál „Megadjuk!” felkiáltása nyomán egyhangúlag megszavazták a 200 ezer újoncot és a kiállításukhoz szükséges 42 millió forintot. De hol is történt mindez? Az 1848. évi IV. törvény határozott
Tisztelt Kutatók! Az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül történő beiratkozás és iratkérés Magyarországon kívüli területről átmenetileg nem működik. Beiratkozás és iratkérés Magyarország határain kívülről e-mail útján teljesíthető a kutato@bparchiv.hu címre írva, határokon belülről továbbra is az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül biztosítjuk az elérést. A szükséges nyomtatványok letölthetők: https://bparchiv.hu/ugyfeleknek-kutatoknak/kutatoknak/ Az angol nyelvű
