1881. március 25-én született Bartók Béla Nagyszentmiklóson. 18 évesen nyert felvételt a pesti Zeneakadémiára, ahol a zongora és a zeneszerzés szakot együtt végezte el. Kezdetben zongoristaként aratott sikert, majd elindult népdalgyűjtő és alkotó korszaka. Budapesten 1909-ben kötött házasságot első, 1923-ban második feleségével. 1911-től kilenc éven át a ma már Budapesthez
Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Kenyeres István: Egy kontinentális kereskedőcég a 18. század végi Pesten: a Natorp-Macher cég és Ternovácz Bálint: Missziós püspökségek a balkáni magyar expanzió szolgálatában a középkorban című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem Időpont:
Szobrász, grafikus, illusztrátor, akvarellista, aki kisplasztikáival és éremterveivel is maradandót alkotott. 1919. március 21. után a politika forgatagába csöppent. Nem titkolta, hogy támogatja a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság intenzív művészeti mozgalmat is jelentett. Ferenczy Béni aktívan részt vett a kor művészeti életében nemcsak alkotásaival, hanem szervezőmunkájával is. Arról, hogy a Művészeti
Tisztelt Kutatók! Az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül történő beiratkozás és iratkérés Magyarországon kívüli területről átmenetileg nem működik. Beiratkozás és iratkérés Magyarország határain kívülről e-mail útján teljesíthető a kutato@bparchiv.hu címre írva, határokon belülről továbbra is az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül biztosítjuk az elérést. A szükséges nyomtatványok letölthetők: https://bparchiv.hu/ugyfeleknek-kutatoknak/kutatoknak/ Az angol nyelvű
Soroksár azok közé a Budapesttel szomszédos települések közé tartozik, amelyeket 1950-től csatoltak a fővároshoz. Addig önálló nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kötelékében. A Budapesthez csatolt települések iratai a legtöbb esetben erős hiányokkal maradtak az utókorra, és ez alól nem kivétel Soroksár sem. Önálló települési múltja a 18. századtól folyamatos, de képviselőtestületi
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik gyakran idézett helyszíne az Újépület, a Neugebäude, amelynek egyik északi udvarán, ahol most a Batthyány örökmécses áll, végezték ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost 1849. október 6-án. Az már kevésbé ismert, hogy az épület több ponton is kapcsolódik a forradalomhoz.
50 éve viseli egy budai utca a magyar irodalom egyik legtöbbet olvasott szerzőjének, a 125 éve született Fekete Istvánnak nevét, akit a legtöbben az állat- és az ifjúsági regények szerzőjeként ismernek, pedig munkássága ennél jóval összetettebb, életműve sokkal szerteágazóbb volt. Rácz Attila írása a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán érhető el.
A Levéltári egyperces a Nemzetközi Nőnap alkalmából egy kivételes nőt mutat be: Simon Böskét, az első magyar szépségkirálynőt, akit 1929-ben Miss Európának is megválasztottak. Böske, azaz Erzsébet 1909-ben született Keszthelyen, tehát mindössze 20 éves volt, amikor Magyarország, majd a kontinens legszebbjének kiáltották ki. Szépségét már 1925-ben felfedezték, amikor a Keszthelyi
Az URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv 2025. évi konferencia-felhívása Város – környék – agglomeráció A városok és közvetlen vonzáskörzetük Budapest Főváros Levéltára, az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége és az MTA Történettudományi Bizottságának Várostörténeti Albizottsága szervezésében 2025. november 12–13-ikán kerül megrendezésre a X. Magyar Várostörténeti Konferencia, amelynek témája: Város – környék
Az 1817. március 2-án született költő élete 65 évéből huszonkettőt töltött Budapesten. Először 26 éves korában jött Pestre szekérrel hivatalos ügyben. 1848-ban háromszor is Petőfiéknél töltött néhány napot a Dohány utcai Schiller-házban. Ekkor kezdte „Pest fényét megkívánni”. A következő évben, Buda visszafoglalása után elkezdte szervezni, hogy családostól Pestre költözik, de
Budapest Főváros Levéltára és a HUN-REN Bölcsészettudományi Központ tisztelettel meghívja Önt Umbrai Laura: Az éhes Budapest. A lakosság élelmezése a fővárosban az első világháború alatt és Somogyi László: Internálás és internálótáborok Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében az első világháború alatt című kiadványok bemutatójára A köteteket bemutatják: Gyáni Gábor, kutató professor emeritus, HUN-REN BTK
2000 -ben döntött az Országgyűlés arról, hogy minden év február 25. legyen a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 1947. augusztus 31-én tartották Magyarországon a kék cédulás választásként elhíresült országgyűlési választásokat. A nem lakóhelyükön szavazók ideiglenes választói névjegyzékkivonattal szavazhattak. Ezekkel a kék színű kivonatokkal tömegesen élt vissza a választást megnyerő Magyar Kommunista
Jókai első pesti otthona a Dohány (akkor Fűzfa) utcai Schiller-házban volt, amit a Petőfi-házaspárral közösen bérelt. Többször költözött a városban, lakott többek között a Magyar, a Baross (akkor Stáció), a Bródy Sándor (akkor Sándor) utcában is. 1891-től elhunyt felesége, Laborfalvi Róza unokája, Jókai Róza és férje Feszty Árpád házában lakott
A levéltár korábbi időszaki tárlata anyagát a kiállítás kurátora magyar–angol nyelvű katalógusban örökítették meg. A kötet bemutatja a folyón való átkelés lehetőségeit, az igények változását és az arra adott válaszokat, azaz azt, hogy az új átkelőhelyek hogyan hatottak vissza Pest, Buda és Óbuda, majd az egyesült főváros arculatára, fejlődésére. Kiemelendő
Legújabb adásunkban Barta Tamás kollégánkkal beszélgettünk, a téma a 19. századi lengyel szabadságharcosok gondolatai köré épült. 1795-ben a lengyel állam hosszú időre eltűnt Európa térképéről, azonban a XIX. század folyamán több kísérlet történt újbóli létrehozására, a felosztó hatalmaktól (az Orosz, Birodalomtól, a Porosz Királyságtól és a Habsburg Monarchiától) való függetlenedésre.
