1735. április 8-án hunyt el Rodostóban a 350 évvel ezelőtt született II. Rákóczi Ferenc. Kívánságának megfelelően testét Isztambulban anyja, Zrínyi Ilona mellé, szívét a franciaországi Grosbois-ba temették. Hamvai hazahozatalát már a reformkorban felvetették, de csak a század utolsó évtizedeiben nyílt erre reális lehetőség. Az újratemetés kérdése évtizedekig áthallásoktól sem mentes
2026. április 1-jén a Budapestre látogató Nancy Fraser amerikai filozófus férjével, Eli Zaretsky történésszel együtt felkereste a Budapest Főváros Levéltára kezelésében álló Lukács lakást, az egykori Lukács Archívumot és Lukács György dolgozószobáját. A látogatás során folytatott beszélgetésünkben szó esett Fraser Lukács György műveihez fűződő viszonyáról, valamint Heller Ágnessel és Márkus
1970. április 2-án a decemberi határidőt 6 hónappal előre hozva még az április 4-i ünnep előtt avatták fel ünnepélyes keretek között a kelet-nyugati földalatti gyorsvasút, későbbi nevén a 2-es vagy piros metró első szakaszát a Deák tér és a Fehér úti végállomás között. Ez utóbbi később az Örs vezér tere
Budapest Főváros Levéltára minden érdeklődőt szeretettel vár a BFL+ programsorozat keretében Brunner Attila: Ínségmunka és szecesszió és Haraszti Viktor: Szocialista munkaverseny a levéltárakban című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem Időpont: 2026. április 7. (kedd) 15.00 óra Budapest Főváros Levéltára mindig is nagy
Új államok születtek új valutákkal az első világháborút követően. Az átmeneti időszak kedvezett a pénzhamisításnak. A nyerészkedési célú hamisítások mellett politikai indíttatásúak is akadtak. A nemzetközi botránnyá kerekedett frankhamisítási akció főpróbájának is tartják az új csehszlovák korona 500-as címletének, nem hivatalos nevén a szokol hamisítását. Ezzel a fiatal csehszlovák állam
Kassák Lajos költő, esszé- és újságíró, grafikus, festő, politikus, parlamenti képviselő 1887. március 21-én született a felvidéki Érsekújváron, ahonnan 17 évesen érkezett Budapestre. Első fővárosi élményeit az Egy ember élete című önéletrajzi írásában örökítette meg. „Sok mindent hallottam már Pestről. Négy óra hosszat tartott az utazás és ez alatt az
Csiffáry Gabriella, levéltárunk nyugalmazott főlevéltárosa a nemzeti ünnep alkalmából magas rangú állami elismerésben, Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült kimagasló szakmai munkájuk elismeréseként. Ezúton gratulálunk a kitüntetéshez! Fotó: Bényei Balázs
Március 15-én legtöbbször Kossuth, Petőfi, a márciusi ifjak, illetve az első független magyar kormány tagjainak nevét említjük. Kevesebb figyelem jut azoknak, akik napi munkájukkal járultak hozzá a forradalomhoz. Közéjük tartoztak például a nyomdászok. A Landerer és Heckenast nyomda, nemcsak a 12 pontot, a Nemzeti dalt, hanem a Kossuthhoz köthető Pesti
A Szent Szövetség 1815 óta fennálló rendszerét földrengésként rázták meg az 1848 tavaszán kirobbanó európai forradalmak. A népek tavasza során kártyavárszerűen remegtek meg vagy dőltek össze az addigi abszolutisztikus rezsimek e népfelkelések hatása alatt. A palermói (január 12.), a párizsi (február 22.), a bécsi forradalom (március 13.) után március 15-én
1957. március 7-én tartották az első modern lottósorsolást Budapesten, de a lottó magyarországi története Mária Terézia korára, 1763-ra nyúlik vissza. Részben az állami bevételek növelésére, részben a lakosság hangulatának javítására elevenítették fel a „sorsjátékot”. 1957. január 17-én Kossa István pénzügyminiszter az OTP-t bízta meg a lottózás megszervezésével. Február közepén kezdték
Budapest Főváros Levéltára minden érdeklődőt meghív Rokolya Gábor: A polgári közjegyzőség prozopográfiája (1858–1949) című könyv bemutatójára Program KöszöntőDr. Kenyeres István főigazgató, Budapest Főváros Levéltára A kötetet bemutatjaProf. Dr. habil. Szakály Sándor főigazgató, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem1139 Budapest, Teve utca 3–5. Időpont: 2026.
Az első világháború utáni átmeneti időszak kedvezett a pénzhamisításoknak. Szinte hamisítási hullám söpört végig Európán. A nyerészkedési célú illegális pénzkészítés mellett megjelentek a politikai, hazafias indíttatású, sőt Magyarország esetében mindezek az legfelső kormánykörök tudtával, beleegyezésével, sőt támogatásával végzett akciók voltak. Az 1920-as évek egyik legnagyobb nemzetközi botrányává dagadt frankhamisítás főpróbájának
1875. március 1-jén született Rintel Géza szobrász, építész, aki 1905-ben Marótira magyarosította nevét. 31 évesen lett egyetemi tanár. Építész hallgatókat – többek között Kozma Lajost és Kós Károlyt – tanított szobrászatra, ornamentikára. Maróti „igen felkapott, jól kereső épületdíszítő (iparművész) szobrász. Akkoriban a mintázás tanára a műegyetemen (engem is tanított) és
Megjelent a 2026-os évad első beszélgetése, amelyben Hidvégi Violettával beszélgettünk Ybl Miklós és Pollack Ágoston építészek kapcsolatáról és a Nemzeti Lovarda előképeihez készített terveikről. Hidvégi Violetta több, mint négy évtizeden keresztül Budapest Főváros Levéltára Terv- és térképtárában a 19. századi pest-budai, óbudai építési hatóságok és Ybl Miklós hagyatékának referenseként dolgozott.
Február 25-én a kommunizmus áldozataira emlékezünk Magyarországon. Írásomban a Magyar Kommunista Párt aktivistái által megfigyelt egyházakról a Budapesti Bizottság iratanyagában fennmaradt iratanyagból válogatok és idézek, hogy minél szemléletesebben adhassam vissza azt a nézőpontot, ahogy a jelentők ábrázolták a vallásos embereket és az egyházi intézmények működését. Rácz Attila cikke elérhető a
