A levéltári kutatás a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény értelmében állampolgári jog, amelyet minden természetes személy gyakorolhat.

A levéltári dokumentumokat csak beiratkozást követően lehet kikérni.

A beiratkozás és az iratokba történő betekintés térintésmentes. 

Fizetni a levéltár által nyújtott reprográfiai szolgáltatásokért (fénymásolás, szkennelés, fotójegy váltása stb.) kell.

Beiratkozni személyesen és az interneten keresztül is lehet. Interneten beiratkozni és kérést leadni az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül lehet.

A beiratkozás lépéseit ebben a videóban ismertetjük:

További segítséget az Elektronikus Levéltári Portál Súgójában és Gyakran Ismételt Kérdéseiben talál.

A személyes beiratkozás során egy formanyomtatványt kell kitölteni, ezt követően rövid általános tájékoztatást kap a kutató a levéltár Kutatási Szabályzatáról. Csak ezután van lehetősége a kérései leadására.

A beiratkozáshoz szükséges egy személyazonosító okmány (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély) és a lakcímazonosító kártya. A Kutatószolgálat munkatársai ellenőrzés, egyeztetés céljából tekintik meg az iratokban szereplő adatokat.

A beiratkozás az adott tárgyévre érvényes.

Online beiratkozni és kérést leadni az Elektronikus Levéltári Portálon (eleveltar.hu) keresztül lehet. Ezzel kapcsolatban információt az alábbi videóban, illetve az Elektronikus Levéltári Portál Súgójában és Gyakran Ismételt Kérdéseiben talál.

Ha az iratokat élére állítva  egymás mellé helyeznénk, akkor az több mint 37 km lenne!

Levéltárunkról és a levéltári munkáról készült kisfilmet itt tekinthetik meg.

Legkönnyebben az eleveltar.hu keresője segítségével tájékozódhat az egyes iratanyagokról.

A raktári nyilvántartásokat a levéltári nyilvántartó rendszerben lehet megtalálni, a levéltári hierarchia szerinti elrendezésben.

A levéltári iratanyagok fondfőcsoportokra (római szám), azokon belül fondokra (arab szám), azokon belül pedig állagokra (latin kis betű, esetleg arab szám) vannak tagolva. Az állagokon belül még helyenként előfordulnak sorozatok is.

További segítséget az Elektronikus Levéltári Portál Súgójában és Gyakran Ismételt Kérdéseiben talál.

Csak pontos levéltári jelzettel elküldött kérést tudunk befogadni és teljesíteni (fondfőcsoport, fond, állag, sorozat, tárolási egység vagy ügyiratszám/évszám).

A leadott pontatlan kérésekért a levéltár felelősséget nem vállal, ezért érdemes leellenőrizni a kitöltött űrlapot, mielőtt az elküldésre sor kerül. Amennyiben kérése kapcsán bármilyen egyeztetés szükséges, azt a Kutatószolgálat munkatársai jelzik Önnek.

Telefonon és e-mailen  sem beiratkozni, sem iratanyagra vonatkozó kérést nem lehet leadni. Minden kérést írásban kell rögzíteni és eljuttatni a Kutatószolgálathoz (online formában vagy személyesen leadni a kutatóteremben).

A kutatóterem a következő időpontokban látogatható:
hétfő és szerda: 09:00–16:00
kedd és csütörtök 10:00–19:00
péntek: Zárva

Kedden és csütörtökön 16.00 óra után a levéltár nem tudja biztosítani a referenssel való konzultációt.

A kutatóterem meghirdetettől eltérő nyitvatartásáról honlapunkon és levéltárunkban tájékozódhat.

Ahhoz, hogy egy irat szkennelhető legyen (restaurálás, oldalszámozás, ügyiratszintű jegyzékelés), rendkívül időigényes munkára van szükség. A szkennelés önmagában a folyamatnak csak egy lépése. A levéltár digitalizáló eszközparkja az elmúlt időszakban komoly fejlesztésen esett át, de kapacitása így is „csak” évi néhány százezer felvétel készítésére alkalmas, miközben az őrzött iratok oldalszáma százmilliós nagyságrendű. Az utómunkálatok során a fájlok pontos elnevezése és rendszerbe tagolása nagy odafigyelést igényel.

Az adatbázisok készítése szintén munkaigényes, hiszen a rögzítendő adatok túlnyomó többsége kézzel, „régies” írásmóddal írt, helyenként igen nehezen olvasható szöveg.

A digitalizálás és az adatbázis-építés folyamatosan zajlik levéltárunkban.

Ha a keresett személy a mai Budapest területén élt, az alábbi irategyüttesekben való kutatást ajánljuk:

• anyakönyvi másodpéldányok (kerületenként tagolódnak, névmutatók nincsenek) – Az állami anyakönyvek kutathatósága 2014. július 1-jével megváltozott, ezért érdemes a kutatás megkezdése előtt a kutatószolgálati munkatársakkal egyeztetni a kutatható anyakönyvi másodpéldányok köréről.
• jogszolgáltatási iratok
• iskolai anyakönyvek
• ingatlan nyilvántartások, tervrajzok
• általános közigazgatási iratok (A mai önkormányzatok elődszerveinek iratai)
• gazdasági iratok (cégek iratai)
• választói névjegyzékek – ha ismert kutatott személy korabeli címe, születési adathoz lehet jutni. A választói névjegyzékek az 1935–1954 közötti időszakra szolgálhatnak információval a kutatók számára.
• iparügyi nyilvántartások (céhek, elöljárósági-, községi iparlajstromok, ipartestületek iratai)

• 1895. szeptember 30-ig csak egyházi anyakönyvezés volt (keresztelési, esketési, halotti). Ezek közül csak az 1950 előtt Budapesthez tartozó városrészek adatai érhetőek el városrészenként és felekezetenként változó mennyiségű, mikrofilmről digitalizált állományban a kutatóteremben elhelyezett számítógépeken.
• Ugyanezen mikrofilmek és az 1950-ben Budapesthez csatolt települések egyházi anyakönyveinek mikrofilmjei is megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Lángliliom utcai részlegében.
• Érdemes megemlíteni, hogy az 1950 előtt még nem Budapesthez tartozó települések (például: Rákoscsaba, Kispest, Újpest) egyházi anyakönyveinek töredékei is megtalálhatóak levéltárunkban a XXXIII.5 jelzet alatt.
• 1895. október 1. és 1980. december 31. közt a teljes mai városterület állami anyakönyvi másodpéldányai (születési, házassági, halotti). Levéltári jelzetük: XXXIII.1.a (kötet). Az anyakönyvek szinte teljes egészében digitalizálva kutathatók. Az ún. Anyakönyvi törvény 2014. július 1-jével módosult, amely jelentősen átszabta a kutatás kereteit. A törvénymódosítás következtében levéltárunk is újraszabályozta az állami anyakönyvi másodpéldányok kutatásának lehetőségeit. Az erről szóló főigazgatói utasítást itt olvashatják.

Figyelem: az anyakönyvi és a közigazgatási kerületek gyakran nem fedték egymást!

Az egyházi anyakönyvek esetében, esetlegesen ugyan, de vannak indexek, névmutatók.

Figyelem: a mutatóknál, a nevek mellett feltüntetett szám nem a bejegyzés sorszámát, hanem a kötet oldalszámát jelenti!

Az egyházi anyakönyvekben történő eredményes kutatáshoz szükséges tudni, hogy a keresett személy:

• melyik felekezethez tartozott,
• mely városban élt? (1873 előtt Pest, Buda, Óbuda),
• a városokon belül mely városrészben élt? (1873 előtt még nem voltak kerületek!),
• melyik egyházközséghez tartozott.

Az állami anyakönyvek másodpéldányai nincsenek mutatózva! Kutatásuk csakis fizikai vagy virtuális átlapozással lehetséges!

Az egyházi anyakönyvek korlátozás nélkül kutathatók.

A levéltárban őrzött (tehát az 1980 december 31. előtti) állami anyakönyvek a hatályos jogszabályok értelmében szabadon kutathatók:

• születési anyakönyvekben 110 év eltelte után
• házassági anyakönyvekben 86 év eltelte után
• a halotti anyakönyvekben 30 év eltelte után.

1949. december 31-ig

Az állami anyakönyvek másodpéldányainak vezetése 1981. január 1-jétől megszűnt.

Az 1980 utáni anyakönyvekben a kutatás nem lehetséges. Anyakönyvi kivonat kiadásáért az illetékes anyakönyvi hivatalhoz lehet fordulni.

A levéltár az anyakönyvi adatokról nem készíthet másolatot. Az anyakönyvi adatokról bármiféle közhiteles igazolás kiadására csak az anyakönyvi hivatalok jogosultak.

Különböző építészeti tervek, építés-engedélyezési iratok és az illetékes földhivataltól átvett ingatlan-nyilvántartások, valamint az egykori kerületi tanácsok, illetve önkormányzatok műszaki, építési osztályainak iratanyagai.

A tervtári kereséssel kapcsolatban tájékozódhat ebből a videóból:

A tervtári gyűjtemény állományában legnagyobbrészt a főváros területén belül engedélyezett tervdokumentációk kereshetők. Az egyes tételek kereséséhez a keresett épület címére vagy helyrajzi számára van szükség.

A legkeresettebb tervgyűjtemény az építési engedélyezési tervdokumentációk gyűjteménye, amely az 1873-as városegyesítéstől a 2006. évig engedélyezett építkezésekre vonatkozó terveket és iratokat tartalmazza. Az állomány nem hiánytalan, teljes mértékben hiányoznak a külső kerületek (XV–XXIII) 1950 előtti tervei.

Egy teljes tervtári dokumentáció tartalma: az adott épület eredeti építési tervei (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok); a különböző átalakítások, bővítések, felújítások, lakásleválasztások építészeti tervei; statikai tervek és számítások; az 1930-as évektől egyes házak központi fűtés tervei; bontási- és felvonótervek; üzletportálok, fényreklámok, boltfeliratok tervei; építési és használatbavételi engedélyek. Az 1950 utáni épületeknél műleírások is. A tervtár állományában gépészeti tervek (elektromos, fűtési, víz- és csatorna, illetve közműtervek) csak elvétve fordulnak elő.

Ha egy helyrajzi szám szerepel a nyilvántartásban, az csak azt mutatja, hogy az irategyüttes tartalmaz arra vonatkozó anyagot, de nem jelent garanciát arra, hogy ezen belül az Ön által keresett tervfajta vagy építési periódus megtalálható. Erről az anyagba történő betekintéssel győződhet meg. A helyrajzi számok alapján kutatható tervtári gyűjtemény jegyzéke az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül érhető el: a részletes keresésben a „Mai helyrajzi szám (BFL)” mezőt, illetve az „egyenlő” értéket kell kiválasztani. (Az „egyenlő” érték kiválasztásának elmaradása esetén alapértelmezett beállításként a „tartalmazza” érték szerepel, amely nem vezet pontos találatokhoz, például egy 1234-es helyrajzi számra lefuttatott keresésre a 11234, 21234, 31234 stb. találatok is előjönnek.)

• Az 1873 előtt keletkezett tervrajzok és Ybl Miklós tervei digitalizálva kutathatók, részben online, részben a BFL kutatótermi számítógépein.
• Az 1873 után keletkezett építési engedélyezési tervek és iratok az Elektronikus Levéltári Portálon kereshetőek, a Részletes keresés funkcióval. A tervek ELP-n való kereséséhez itt talál segítséget.

A kerületi önkormányzatok – korábban Tanácsok – Műszaki vagy Építési Osztályainak irataiban (1950–1990) is lehetséges a kutatás. Az iratok egy részéhez darabszintű jegyzékekkel rendelkezünk, a többit, az engedélyezés hozzávetőleges dátumának ismeretében, az eredeti mutatókönyvek segítségével lehet kutatni. A műszaki iratokat a BFL kerületenként eltérő időszakokra terjedően vette át. Arról, hogy az adott kerület mely évekből adott át építésügyi iratokat levéltárunknak a Kutatószolgálat tud felvilágosítást adni. Az átadott iratok köre folyamatosan bővül.

Budapest – illetve a városegyesítést megelőzően Buda, Pest és Óbuda – területén működött törvényszékek, bíróságok, ügyészségek, büntető- és javítóintézetek, közjegyzők iratait.

Ezen iratsorozatok különböző időszakokban keletkeztek, jelenleg az 1680-as évektől általában az 1990-es évek közepéig kutathatók az iratok.

A bíróságok, közjegyzők anyagait illetően honlapunkon található A Levéltári Nyilvántartó Rendszeren keresztül történő lekérdezéssel erre a linkre kattintva, vagy a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon kipublikált adatbázisainkban való kereséssel. Sikertelen keresés esetén kérjük, hogy forduljon a Kutatószolgálat munkatársaihoz.

A feldolgozás még nem teljes, ezért az adatbázisokban nem szereplő jogszolgáltatási iratokról a IV., V., VII. és XXV. fondfőcsoportok raktári jegyzékeiből tudhatjuk meg azt, hogy a kutatás milyen irányba mehet tovább.

A közel 300 évet (!) felölelő iratsorozatokról az adott szakreferens tud bővebb felvilágosítást adni.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a 20. században keletkezett iratok többsége csak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével adható ki.

Telekkönyvi iratgyűjtemények

A telekkönyvi alapiratok a bennük lévő személyes adatok miatt csak igazolt betekintést jogosultság esetén adhatók ki. Az 1961 előtti budapesti alapiratok sem a levéltárban, sem Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Földhivatali Főosztályánál nem lelhetők fel. Az 1972 utáni alapiratokat, valamint a társasházi alapító okiratokat a BFKH Földhivatali Főosztálya őrzi. 

A levéltárban őrzött tulajdoni lapokat az 1990-es évek közepén lezárták, nem vezették őket tovább. Az érvényes telekkönyvi állapotot igazoló tulajdoni lap másolatért továbbra is az illetékes földhivatalhoz kell fordulni. A lezárt és a levéltárnak átadott papír alapú tulajdoni lapok digitális másolata – az V. és a XIV. kerület kivételével – rendelkezésre áll a Földhivatalnál, így az 1973 utáni telekkönyvi állapot igazolása ügyében – az említett két kerület kivételével – továbbra is az illetékes földhivatalokhoz kell fordulni.

A fentiek csak a legkutatottabb telekkönyvi sorozatok. Ilyen típusú nyilvántartásaink – Pest és Buda vonatkozásában – már az 1680-as évek végétől is találhatók. Ezekről a korai sorozatokról a szakreferensek tudnak bővebb felvilágosítást adni.

A város vezetését és igazgatását végző szervek és hivatalaik iratai. Ide tartoznak a:

• Fővárosi Közgyűlés
• városi tanácsok, elöljáróságok, önkormányzatok és hivatali szerveik
• községi képviselőtestületek iratai

Ezekről az iratokról további információt találhat a levéltári nyilvántartó rendszeren belül a raktári nyilvántartásokban.

Ezen iratanyagok és jegyzékeik a IV., V., XXIII. és XXXVI. fondfőcsoportokon belül találhatók.

Tekintettel arra, hogy ezek az iratsorozatok is több mint 300 évet ölelnek fel, ezért részletes információkat, adott korszakot legjobban ismerő szakreferensektől kaphatnak.

Igen. Amennyiben az adott iskola anyakönyvei levéltárunk őrizetében vannak, kérjük, fáradjon be a BFL Ügyfélszolgálatához. Ügyfélszolgálatunk továbbítja a megadott neveket és adatokat a lakcím szerint illetékes kormányablak részére. Az ügyben ezt követően a hivatal jár el.

A Budapest területén működött, működő (fő)városi fenntartású intézményektől átvett:

• általános ügyviteli iratok
• anyakönyvek
• ritkán osztálynaplók

• Cégbírósági iratok (1876-1948)
• Vállalatok, vállalkozások iratai (1776-1999)

 Részletesebb információt ezekről az iratokról a levéltári nyilvántartó rendszer raktári nyilvántartásaiban találhat.

Ezen iratsorozatok a VII., XI. és XXIX. fondfőcsoportokon belül találhatók.

A Budapest területén 1950 előtt működött gazdasági szervezetek, vállalatok, vállalkozások (pl. Bt., Kft., Rt.), valamint az 1950 után létezett állami vállalatok iratai.

Az iparügyi nyilvántartások (18-19., zömmel 20. század) segítségével találhatunk meg olyan személyeket, akik lokális ipari, kereskedelmi tevékenységet végeztek. Fontos tudni, hogy az illető személy mely kerületben végezte munkáját.

 Részletesebb információt ezekről az iratokról a levéltári nyilvántartó rendszer raktári nyilvántartásaiban találhat.