„Az elektromos Budapest földalatti csodája ez, a hol az ember a 35 fokos nyári melegben fázni fog, a hol a kiizzadt fővárosiak szivesen fognak nyaralni…”[1] Százhuszonöt éve, 1896. május 2-án adták át a világ első villanymeghajtású földalatti vasútját Budapesten.[2] Következő fotómesénkkel a máig népszerű kisföldalatti születésére emlékezünk. Bár talán furcsának
Mostani fotómesénk tárgya a kilencvenhat éve létrehozott hírneves „BNV”, amelynek elődtörténetéből szemezgetünk. De nézzük csak, milyen „ősei” voltak a budapesti tavaszi vásárnak? Az első Márciusi Vásárra 1906. március 25–27-én került sor a Fővárosi Kereskedők Egyesülete jóvoltából. A rendezőbizottság elnöke, a modern magyar papírkereskedelem megteremtője, Szénásy Béla cs. és kir. udvari
155 éve, 1866. július 30-án indult útjára Pesten az első lóvontatású vasút. Délután négy órakor hullámzó tömeg fogadta hatalmas ovációval a Pesti Közúti Vaspálya Társaság első „lóvontatású vasútját”, amely a régi Széna tértől (ma: Kálvin tér) Újpestig szelte át az utat. S micsoda luxussal volt berendezve: hágcsós tetőrésszel, ernyős alkalmatossággal… Az első
Johann Paluka nürnbergi kereskedő cégének egyedülálló árukatalógusa – a hozzá tartozó árjegyzékkel és portódíjszabási melléklettel együtt – a Manno cég iratanyaga révén gazdagítja levéltárunk állományát. Az 1843-ból származó prospektus, amely önmagában is unikumnak számít, korának számos használati tárgyát és luxuscikkét vonultatja fel, a bajuszpödrőtől az aranymíves teáscsészéken keresztül a tubákos
József Attila [IGE]: Kezdetben volt Pakots,aztán lőn az Ige.Köztünk Ő a kapocs,azért jöttünk ide. Hévíz, 1932. szeptember 10. Mi ihlette a költőnek ezt a rövidke kis verses köszöntőjét? Annak nézünk most utána… Pakots József[1] író, politikus nevéhez fűződik annak az érdekvédelmi szervezetnek a megalapítása, amelynek az volt a célja, hogy
Érdekesség, hogy az uralkodóknak járó temetési ceremónia rituáléja mennyire újjáéledt a 19. században. A „nemzet halottjait”, akiket az egész ország gyászolt, ugyanis hasonlóan gazdag végtisztességben részesítették. „A 19. század végi Magyarországon – állapítja meg Lakner Judit – a »nagy emberek« temetése a politika műfajához tartozott… A kisajátítási ceremónia a temetés
Levéltárunk őrizetében található egy 264 fotót tartalmazó I. világháborús album, ami Szilvay Gyula főhadnagy nevéhez fűződik, aki a keleti fronton, a Magyar Királyi Szegedi 5. Honvéd (és Népfölkelő) Gyalogezredben teljesített szolgálatot 1915 őszétől 1918 tavaszáig. A felvételek jórészt az ő háborús pályaképét tükrözik, a gyalogezred állomáshelyeinek eseményeit mutatják be. Hagyatékában fennmaradtak
