Százhúsz éve született és huszonöt éve hunyt el a napenergia hasznosításával foglalkozó tudós, Telkes Mária. Az Egyesült Államokban 1934-ban beválasztották a legbefolyásosabb nők közé, úttörő kutatásai, találmányai napjainkig hatással vannak életünkre. A hazánkban méltatlanul kevéssé ismert tudósra Garami Erika főlevéltáros írásával emlékezünk.

Noha már a 19. század végén felmerült, végül csak az 1920-as években, az ország egyetlen tengeri kikötője, Fiume elvesztését követően valósult meg a csepeli szabadkikötő megépítése. Hogy hogyan, és miért volt ez jelentős lépés, kiderül Huszár Renáta és Somorjai Szabolcs levéltárosok cikkéből.

A Magyar Rádió első hivatalos, műsorszóró adása 95 évvel ezelőtt, 1925. december 1-jén hangzott fel az éterben.

Levéltárunk legújabb, adatvizualizációs projektjével számos sajtóorgánum foglalkozott (linkek a hírben).

Az 1956-os forradalom és szabadságharcról megemlékező cikkünk második részében a megtorlás időszakából választottunk forrásokat. Ellenállásra buzdító röpiratok, a gyász hangjai, elítéltek és családtagjaik kegyelmi kérvényei, disszidálók itthon maradt szeretteihez írt levelei a Levéltári Mozaikok legújabb számában.

A szőlő, a bor a filoxéravész pusztítása előtt központi szerepet játszott a budaiak és a többi Buda-környéki település lakóinak életében. Jókai Mór kapcsolata a budai szőlőműveléssel, Svábhegyen álló villája, a tabáni rácok által a 17–18. század fordulóján meghonosított kadarka közismert. A nagy budai szüreti mulatságok emléke és hagyománya, igaz, megkopva,

„A hajnal pírját az elesett hősök vére festi meg. Emlékezni fogunk rájuk örökké. Nemzeti ünnep lesz október 23. Leszállt az éj Budapestre. Most még sötétek az utcák, de hamarosan új fények gyulladnak ki, ifjúságunk, népünk keze nyomán, hogy hirdessék a független, szabad magyar nemzet boldogabb jövőjét.” – megemlékezésünk az 1956-os

Mi késztet egy köztiszteletben álló hivatalnokot arra, hogy önkezével vessen véget életének? Lukács Anikó főlevéltáros megemlékezése Barna Zsigmond fővárosi tanácsnok életpályájáról és 1883-ban bekövetkezett váratlan, a korabeli közvéleményt sokkoló haláláról.

Az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. kötete a mindennapi és ünnepi térhasználattal, a városi tér szimbolikájával, identitásformáló szerepével, a felette gyakorolt hatalom és felügyelet körüli konfliktusokkal foglalkozik.

Nyomozzunk együtt! Szakolczai Attila főlevéltáros legújabb írásában egy 1957-es büntetőügyben keletkezett iratanyag elemzésével világít rá, hogy a diktatúrákban a bírósági eljárás során aprónak tűnő részletek megváltoztatásával mennyire más megvilágításba kerülhet ugyanaz az eset, s ezáltal annak megítélése is.

Szeptember elsején kezdetét veszi az új tanév. Az esemény apropóján Csiffáry Gabriella főlevéltáros idézi fel művészek, írók, költők és más közéleti személyiségek iskolai élményeit.

Újabb kötettel gazdagodott a Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából sorozatunk: megjelent Nagy János Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen című kötete. A kiadványt a Mika Sándor Egyesülettel közös gondozásban adta ki Budapest Főváros Levéltára az egyesület induló, Acta Historica Societatis De Alexandro Mika Nominatae Series III.

1968. augusztus 21-én lépték át a csehszlovák határt a Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei hogy erőszakkal vessenek véget az ún. Prágai Tavasznak. Fehér Csaba főlevéltáros a BRFK korabeli hangulatjelentései alapján mutatja be, hogyan reagált az utca embere a váratlan hírre, valamint hogyan változott a napok folyamán a közhangulat.