A Magyar Királyság számára a 18. század sok szempontból az újjáépítés, a regeneráció időszaka volt. Tompa László könyve ezt a folyamatot az egyik legfontosabb helyi tényező, az uradalom vizsgálatával közelíti meg. A Batthyány család – a kora újkor és az újkor egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb arisztokrata famíliája – három dunántúli

Sipos András neve az elmúlt évtizedekben összeforrt Budapest Főváros Levéltáráéval, azóta szolgálja a főváros írott emlékezetét őrző intézményt levéltárosként, majd főlevéltárosként, több mint másfél évtizede főosztályvezetőként. De az ő esetében a titulusok nem igazán mérvadóak, mivel Ő „A” Sipos, „A” levéltáros, „A” várostörténész. „A főlevéltáros a főváros történetének, a történeti

A 19–20. századi szaporodó nagyvárosokban, új metropoliszokban korábban sosem látott arányban jelentek meg az egyedül élő emberek, mai szóhasználattal „szinglik”. Kötetünk elsősorban a budapesti egyedülállókról, ahogy korábban nevezték őket, garzonemberekről, majd az 1920-as évektől felbukkanó garzonnőkről és a számukra kialakított speciális kislakásforma: a garzonlakás születéséről, lakás- és bérháztörténeti hátteréről szól

Az URBS 17. kötetének tanulmányai három nagyobb témakört ölelnek fel. Az első egységet három tanulmány alkotja, amelyek a klasszikus, közigazgatástörténeti nézőpontból közelítve gazdagítják újabb adalékokkal tu­dásunkat Buda, Pest és Óbuda egyesítéséről. A következő nagyobb egység a nők szemszögéből mutatja be, milyen volt egyes korszakokban Óbudán és Pesten, majd a fővárosban

Óbuda város történeti atlasza a nemzetközi Európai Várostörténeti Atlasz projekt keretében működő Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat – Buda I. és II. kötete után – 9. kötete. Bemutatja Óbuda fejlődését a római korban, a középkorban, a török korban, a Zichy-család idején, majd koronauradalmi mezővárosként. A mű három nagyobb részből épül fel.

Budapest Főváros Levéltára Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával projektet indított a Budapesten élő romák történetének feltárására, megismerésére és megismertetésére. Ennek keretében jelent meg ez a tíz szerző közreműködésével összeállított forráskiadvány, amely kilenc nagyobb témakör köré csoportosul. A szerzők a kötettel segítséget kívánnak nyújtani a téma kutatói számára, hogy könnyebben megtalálják azokat

Jelen kötet alapját képezheti a háború alatt Magyarországon működtetett civil internálótábor-hálózat minél teljesebb feltérképezésének és az eddig jóformán ismeretlen, ám sajátságos rendészeti eljárás feltárásának.

A kötet Buda példáján mutatja be a koraújkori polgárvárosok értékrendjét, társadalmi problémáit.

Az izgalmas egyéni sorsok mellett, a könyvben olyan általánosabb kérdések is felmerülnek, mint fővárosi nagycsaládok, a középosztályi életszínvonal fenntartásának századfordulós nehézségei, a korabeli infláció, valamint a családi titkok generációkon át húzódó hatása.

Budapest Főváros Levéltára, az MTA Történettudományi Bizottság Várostörténeti Albizottsága, valamint az Urbs Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége 2021. november 15–16. napján tartotta a VIII. Magyar Várostörténeti Konferenciát, amely ezúttal A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében címmel került meghirdetésre. Ezen kötet a konferencián elhangzott előadások alapján született válogatott tanulmányokat foglalja magába.

A kiállításhoz gazdagon illusztrált katalógus készült, amelyet élvezettel lapozhat mind a szakember, mind pedig a fővárosa története iránt érdeklődő olvasó.

A forráskiadvány Ukrajna Állambiztonsági Szolgálata Ungvári Levéltárában feltárt KGB-dokumentumokból ad válogatást magyar fordításban.

A kötet a Budai Jezsuita Akadémia, a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum rövid történetét és hallgatóságát közli, valamint a Pest városi Jogi Tanfolyamról fennmaradt töredékes adatokat gyűjtötte össze.

A 20. század tragikus történelmi eseményeinek kevésbé ismert fejezete a kárpátaljai magyar és német lakosság 1944–1945-ben, illetve az azt követő években elszenvedett tragédiája.

A kötet a 2021. március 11–12-én Budapest Főváros Levéltárában Önéletrajz és filozófia címmel, Heller Ágnes tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartalmazza.