A kötet szerzői arra a kérdésre keresik a választ, milyen narratívában mondható el Lukács György „Budapesti Iskolájának”, valamint Heller Ágnessel, Fehér Ferenccel, Márkus Györggyel és Vajda Mihállyal kapcsolatban álló szerzőknek, az őket követő fiatalabb generációnak története. Megjelenés napja: 2025. április 21.

Kardos András a nyolcvanas években több évig kérlelte Vajda Mihályt, hogy készítsenek egy hosszú interjút Lukács Györgyhöz fűződő kapcsolatáról, a Lukács köré szerveződő Budapesti Iskoláról, az Iskola felbomlásának körülményeiről. Az interjú végül 1984-ben készült el, a gépelt kéziratot azonban a rendőrség elkobozta. Az interjú kéziratának másolata, amely e kötet alapjául

Budapest egyesítésének 150. évfordulója és a Széchenyi lánchíd felújítása alkalmából Budapest Főváros Levéltára kiállításon mutatta be a Dunát átszelő budapesti hidak történetét. A kiállítás anyagát Budapest – a város és hídjai című kétnyelvű (angol, magyar) katalógusban örökítették meg a kiállítás kurátorai. A mai Budapest múltja szorosan összefonódik a Dunával, a

A kötet elsősorban a székesfőváros közélelmezési ügyosztályának Budapest Főváros Levéltárában őrzött iratanyagára és a korabeli sajtóra támaszkodva mutatja be az I. világháború alatti hátország egyik meghatározó problémáját: az élelmiszerellátás alakulásának összetevőit. A lakosság mindennapi küzdelmei mellett a könyv megismerteti az olvasót a hatóságokra nehezedő sokrétű feladatokkal, például a központi elosztás

Budapest Főváros Levéltára, az MTA Történettudományi Bizottság Várostörténeti Albizottsága, valamint az Urbs Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége 2023. november 14-én és 15-én tartotta a IX. Magyar Várostörténeti Konferenciát, amely a „Fővárosok – fő városok. Az uralkodói székhelyek és fővárosok szerepének változásai a Kárpát-medencében a középkortól a modern korig” címmel jelzett témát járta

A gazdagon illusztrált, igényes kivitelezésű kötet Budapest kifejezetten közösségi célokra létesült parkjaival foglalkozik. A vizsgált korszak a dualizmus ideje, a közparkok születésének időszaka. Vizsgálatuk a 21. században különleges jelentőségű: a budapesti városszerkezet fejlődésének megértése, a közparképítészet történetének ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jövő számára sikeres városépítési tervek szülessenek. A 2024

A gazdagon illusztrált, igényes kivitelezésű kötet Budapest kifejezetten közösségi célokra létesült parkjaival foglalkozik. A vizsgált korszak a dualizmus ideje, a közparkok születésének időszaka. Vizsgálatuk a 21. században különleges jelentőségű: a budapesti városszerkezet fejlődésének megértése, a közparképítészet történetének ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jövő számára sikeres városépítési tervek szülessenek. A 2024

A Magyar Királyság számára a 18. század sok szempontból az újjáépítés, a regeneráció időszaka volt. Tompa László könyve ezt a folyamatot az egyik legfontosabb helyi tényező, az uradalom vizsgálatával közelíti meg. A Batthyány család – a kora újkor és az újkor egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb arisztokrata famíliája – három dunántúli

Sipos András neve az elmúlt évtizedekben összeforrt Budapest Főváros Levéltáráéval, azóta szolgálja a főváros írott emlékezetét őrző intézményt levéltárosként, majd főlevéltárosként, több mint másfél évtizede főosztályvezetőként. De az ő esetében a titulusok nem igazán mérvadóak, mivel Ő „A” Sipos, „A” levéltáros, „A” várostörténész. „A főlevéltáros a főváros történetének, a történeti

A 19–20. századi szaporodó nagyvárosokban, új metropoliszokban korábban sosem látott arányban jelentek meg az egyedül élő emberek, mai szóhasználattal „szinglik”. Kötetünk elsősorban a budapesti egyedülállókról, ahogy korábban nevezték őket, garzonemberekről, majd az 1920-as évektől felbukkanó garzonnőkről és a számukra kialakított speciális kislakásforma: a garzonlakás születéséről, lakás- és bérháztörténeti hátteréről szól

Az URBS 17. kötetének tanulmányai három nagyobb témakört ölelnek fel. Az első egységet három tanulmány alkotja, amelyek a klasszikus, közigazgatástörténeti nézőpontból közelítve gazdagítják újabb adalékokkal tu­dásunkat Buda, Pest és Óbuda egyesítéséről. A következő nagyobb egység a nők szemszögéből mutatja be, milyen volt egyes korszakokban Óbudán és Pesten, majd a fővárosban

Óbuda város történeti atlasza a nemzetközi Európai Várostörténeti Atlasz projekt keretében működő Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat – Buda I. és II. kötete után – 9. kötete. Bemutatja Óbuda fejlődését a római korban, a középkorban, a török korban, a Zichy-család idején, majd koronauradalmi mezővárosként. A mű három nagyobb részből épül fel.

Budapest Főváros Levéltára Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával projektet indított a Budapesten élő romák történetének feltárására, megismerésére és megismertetésére. Ennek keretében jelent meg ez a tíz szerző közreműködésével összeállított forráskiadvány, amely kilenc nagyobb témakör köré csoportosul. A szerzők a kötettel segítséget kívánnak nyújtani a téma kutatói számára, hogy könnyebben megtalálják azokat

Jelen kötet alapját képezheti a háború alatt Magyarországon működtetett civil internálótábor-hálózat minél teljesebb feltérképezésének és az eddig jóformán ismeretlen, ám sajátságos rendészeti eljárás feltárásának.

A kötet Buda példáján mutatja be a koraújkori polgárvárosok értékrendjét, társadalmi problémáit.