Kategória: Hír

Az elmúlt félév eseményei alapján láthattuk, hogy a nagyobb, hosszabb ideig tartó járványok idején manapság is szükséges ideiglenes, speciális kórházak létesítése, s nem volt ez másképp a 18. században sem. Az alábbi írásban a 18. századi tabáni járványkórházak utóéletébe nyerhetünk bepillantást.

A levéltárosi munka kulisszatitkai: hogyan működik Budapest Főváros Levéltára a jelenlegi veszélyhelyzetben, a kényszer szülte „home office” üzemmódban? Sorozatunk ötödik részében Jancsó Éva és Szász Károly számol be Pest város Telek- és betáblázási könyvei digitális közzétételének előkészítéséről.

Budapest Főváros Önkormányzata méltó módon, ugyanakkor kreatív eszközökkel emlékezik a trianoni békediktátum 100. évfordulójára. Ezek közé tartozik a 2020. június 4-től az énbudapestem oldalon elérhető interaktív térkép is, amelynek létrehozásában Budapest Főváros Levéltára munkatársai is együttműködtek.

A megalázó és igazságtalan trianoni békediktátumot magyar részről két olyan politikus írta alá, akik ismertségüket leginkább ennek az aktusnak „köszönhették”: dr. Benárd Ágost (nevét a források és a szakirodalom Bernárd, Bérnárd és Bénárd, illetve Ágost és Ágoston formában is említi) és dr. Drasche-Lázár Alfréd.

Éppen száz esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést. Azóta is ez a nap szimbolizálja a történelmi Magyarország széthullását. Az alábbi írás néhány levéltári irat bemutatásával azt szeretné érzékeltetni, hogyan élték meg Budapesten ezt a sorsfordító eseményt.

Az immár több mint száz esztendős, műemléki védettséget élvező szecessziós épületegyüttes több felújításon is átesett: 1981-ben például a templom belső terének teljes felújítása történt meg. Ennek tervanyaga Budapest Főváros Levéltárában, a Budapesti Műemléki Felügyelőség tervei és iratai között található.

A levéltárosi munka kulisszatitkai: hogyan működik Budapest Főváros Levéltára a jelenlegi veszélyhelyzetben, a kényszer szülte „home office” üzemmódban? Sorozatunk negyedik részében Telek Ágnes számol be az Építési Ügyosztályok Tervtára digitalizált terveiről.

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény és Budapest Főváros Levéltára 2020. március 11-én együttműködési megállapodást kötöttek. A Gyűjtemény részéről Hubert Gabriella igazgató, a Levéltár részéről Kenyeres István főigazgató írta alá a megállapodást.

Minden családban féltve őrzött kincsként tekintenek a régi könyvekre, családi fotókra, iratokra. Vajon tudjuk-e, hogyan is vigyázzunk rájuk, hogy az unokáink is ugyanolyan élvezettel nézegessék és rakosgassák családtörténetünk mozaikjait?

A levéltárosi munka kulisszatitkai: hogyan működik Budapest Főváros Levéltára a jelenlegi veszélyhelyzetben, a kényszer szülte „home office” üzemmódban? Sorozatunk harmadik részében Jancsó Éva számol be Pest város Szépítési Bizottmánya digitalizált iratairól.

Példás asszonyok. Női szerepek változása a protestáns halotti beszédek tükrében (1711–1825) címen jelent meg kolléganőnk, V. László Zsófia könyve a Ráció kiadónál. Mindenkinek ajánljuk figyelmébe!

Megjelent Budapest Főváros Levéltára legújabb kiadványa, a Budapest–Bergen-Belsen–Svájc: a Kasztner-vonat fővárosi utasai. / Budapest–Bergen-Belsen–Switzerland: the Passengers of the Kasztner Train című, magyar és angol nyelvű kiállítási katalógus.

A levéltárosi munka kulisszatitkai: hogyan működik Budapest Főváros Levéltára a jelenlegi veszélyhelyzetben, a kényszer szülte „home office” üzemmódban?

Hatvan éve bontották le a második világháború utáni újjáéledés egyik megtestesítőjét, a Kossuth hidat. Mi volt Manci és Böske valódi neve és története? V. László Zsófia főlevéltáros az 1945 utáni Budapest feléledésében kulcsszerepet játszó ideiglenes hidak történetével ismertet meg minket.

A Nemzetközi Tűzoltónap alkalmából Simon Katalin főlevéltáros a 18. századi Pest, Buda és Óbuda tűzvész elleni küzdelmének történetébe kalauzolja el a Levéltári Mozaikok olvasóit.