1858. április 16-án született az akkor Zala megyéhez tartozó Alsólendván (ma Szlovénia) Mayer György néven Zala György szobrászművész, akinek köztéri szobrai ma is díszítik a fővárost. Pestre először a Mintarajziskola növendékeként érkezett. Külföldi tanulmányútjáról visszatérve bízták meg az 1885-ös országos kiállításon a szobrászati csoport rendezésével. Legismertebb műve a Hősök terén
Magyarország 2015-ben csatlakozott a „Lányok napja” mozgalomhoz, amely azzal a céllal jött létre, hogy megmutassa a lányoknak, fiatal nőknek, hogy a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és a matematika) területén a tudományos pályák nők számára is elérhetőek és hogy növeljék a nők arányát a természettudományos szakmákban. Közismert Karikó Katalin, az
Podcastcsatornánk BFL+ sorozatának 19. epizódjának beszélgetését Györgyi Csaba vezeti, a téma ezúttal a középkori Balkánra vezeti a hallgatókat. A középkori Magyar Királyság 1180 után kezdte kiterjeszteni hatalmát a Balkán észak-nyugati területeire. Ezen, többségében a görög rítusú egyházhoz tartozó szlávok lakta vidéken hatalma megszilárdításához a 13. században a latin rítusú egyházra
Viták és tiltakozás ellenére 2025-ben sem törlik el a nyári időszámítást, amit először az Osztrák–Magyar Monarchiában és Németországban vezettek be még 1916-ban. A fővárosiak 1912-től igazíthatták óráikat a Magyarország legpontosabb órájának tartott időmérőhöz, a Múzeum körút 6–8. szám alatti Műegyetem (később ELTE) falánál álló órához. Amikor a Műegyetem a Múzeum
1881. március 25-én született Bartók Béla Nagyszentmiklóson. 18 évesen nyert felvételt a pesti Zeneakadémiára, ahol a zongora és a zeneszerzés szakot együtt végezte el. Kezdetben zongoristaként aratott sikert, majd elindult népdalgyűjtő és alkotó korszaka. Budapesten 1909-ben kötött házasságot első, 1923-ban második feleségével. 1911-től kilenc éven át a ma már Budapesthez
Budapest Főváros Levéltára és az ELTE BTK Filozófiai Intézete meghívja Önt Rüdiger Dannemann (Internationale Georg-Lukács-Gesellschaft):Georg Lukács’ Plan for an Institute for Historical Materialism in 1919 and the Budapest School című előadására. Korreferens: Olay Csaba (ELTE BTK Filozófiai Intézet) Időpont: 2025. április 3. 16 óra Helyszín: ELTE BTK i épület, 1.
Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a BFL+ programsorozat keretében Kenyeres István: Egy kontinentális kereskedőcég a 18. század végi Pesten: a Natorp-Macher cég és Ternovácz Bálint: Missziós püspökségek a balkáni magyar expanzió szolgálatában a középkorban című előadásokra. Helyszín: 1139 Budapest, Teve utca 3–5., Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem Időpont:
Szobrász, grafikus, illusztrátor, akvarellista, aki kisplasztikáival és éremterveivel is maradandót alkotott. 1919. március 21. után a politika forgatagába csöppent. Nem titkolta, hogy támogatja a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság intenzív művészeti mozgalmat is jelentett. Ferenczy Béni aktívan részt vett a kor művészeti életében nemcsak alkotásaival, hanem szervezőmunkájával is. Arról, hogy a Művészeti
Soroksár azok közé a Budapesttel szomszédos települések közé tartozik, amelyeket 1950-től csatoltak a fővároshoz. Addig önálló nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kötelékében. A Budapesthez csatolt települések iratai a legtöbb esetben erős hiányokkal maradtak az utókorra, és ez alól nem kivétel Soroksár sem. Önálló települési múltja a 18. századtól folyamatos, de képviselőtestületi
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik gyakran idézett helyszíne az Újépület, a Neugebäude, amelynek egyik északi udvarán, ahol most a Batthyány örökmécses áll, végezték ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost 1849. október 6-án. Az már kevésbé ismert, hogy az épület több ponton is kapcsolódik a forradalomhoz.
50 éve viseli egy budai utca a magyar irodalom egyik legtöbbet olvasott szerzőjének, a 125 éve született Fekete Istvánnak nevét, akit a legtöbben az állat- és az ifjúsági regények szerzőjeként ismernek, pedig munkássága ennél jóval összetettebb, életműve sokkal szerteágazóbb volt. Rácz Attila írása a Budapesti Levéltári Mozaikok oldalán érhető el.
Legújabb adásunkban Barta Tamás kollégánkkal beszélgettünk, a téma a 19. századi lengyel szabadságharcosok gondolatai köré épült. 1795-ben a lengyel állam hosszú időre eltűnt Európa térképéről, azonban a XIX. század folyamán több kísérlet történt újbóli létrehozására, a felosztó hatalmaktól (az Orosz, Birodalomtól, a Porosz Királyságtól és a Habsburg Monarchiától) való függetlenedésre.
A Levéltári egyperces a Nemzetközi Nőnap alkalmából egy kivételes nőt mutat be: Simon Böskét, az első magyar szépségkirálynőt, akit 1929-ben Miss Európának is megválasztottak. Böske, azaz Erzsébet 1909-ben született Keszthelyen, tehát mindössze 20 éves volt, amikor Magyarország, majd a kontinens legszebbjének kiáltották ki. Szépségét már 1925-ben felfedezték, amikor a Keszthelyi
Az URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv 2025. évi konferencia-felhívása Város – környék – agglomeráció A városok és közvetlen vonzáskörzetük Budapest Főváros Levéltára, az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége és az MTA Történettudományi Bizottságának Várostörténeti Albizottsága szervezésében 2025. november 12–13-ikán kerül megrendezésre a X. Magyar Várostörténeti Konferencia, amelynek témája: Város – környék
Az 1817. március 2-án született költő élete 65 évéből huszonkettőt töltött Budapesten. Először 26 éves korában jött Pestre szekérrel hivatalos ügyben. 1848-ban háromszor is Petőfiéknél töltött néhány napot a Dohány utcai Schiller-házban. Ekkor kezdte „Pest fényét megkívánni”. A következő évben, Buda visszafoglalása után elkezdte szervezni, hogy családostól Pestre költözik, de
