Kategória: Hír

Megnyílt levéltárunk legújabb kiállítása Bor – mindenkor! Szőlő- és borkultúra a fővárosban a 17. század végétől napjainkig címmel.

2021 tavaszán ajándékozás útján került Budapest Főváros Levéltára őrizetébe egy történeti jelentőségű egészségügyi dokumentum. Ez nem más, mint a Péterfy Sándor Utcai Kórház műtéti naplója, ami az 1956 októbere és decembere között elvégzett műtétekről tanúskodik.

A Politikatörténeti Intézet az Európai Kutatási Tanács (ERC) által finanszírozott Nepostrans projekt keretében nemzetközi konferenciát szervez 2021. november 3–4-én, amelynek társszervezőként Budapest Főváros Levéltára lesz a házigazdája

2021. október 26-án 16 órakor megnyílt a Következetesség formában és szellemben Czigler Győző építőművészete című roll-up kiállítás a Széchenyi fürdőben.

Hogyan zajlott a bordélynyitás Budapesten a 19. és 20. század fordulóján, mi a különbség a bordélytulajdonos, madam és a szállásadónők között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Völgyi Réka tanulmánya a Budapesti Levéltári Mozaikok 53. számában.

Szeptember 12-én ért véget az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, ahol a zárónap eseményein a protestáns és a zsidó egyházak képviselői is részt vettek. Az eseményhez kapcsolódva a Levéltári Mozaikok 52. számában Németh Ágnes főlevéltáros az 1938. évi, 34. Eucharisztikus Világkongresszus protestáns, zsidó és ellenzéki sajtóvisszhangját mutatja be.

1991-ben a katolikus egyház vezetője, II. János Pál ötnapos látogatást tett hazánkban, augusztus 16-20. között. A kerek évforduló, valamint Ferenc pápa Budapestre látogatása apropóján felidézzük a látogatás részleteit.

Hogyan ünnepelték elődeink a két világháború közötti időszakban Szent István napját? A Levéltári Mozaikok 50. számában Lukács Anikó írásából megtudhatjuk, hogyan nőtte ki magát az egyházi ünnep a 20. századra látványos programsorozattá.

A budapesti állatkert több mint másfél évszázad során többször is felmerült a zoológiai és botanikus kert elköltözésének ötlete, de legközelebb ehhez a második világháború utáni fél évtizedben került az intézmény.

1946. augusztus 1-jén vezették be törvényes fizetőeszközünket, a forintot, az elmúlt bő másfél évszázad alatt a leghosszabb idő óta használt pénzünket. A pengő 20, a korona 34, az azt megelőző osztrák értékű valuta 35 évig töltötte be ezt a szerepet.

„Bárki, aki imádkozik és könyörög, e ház felé tárja ki tenyerét” – 200 éve, 1821. július 20-án nyílt meg az óbudai zsinagóga. Simon Katalin írásában a zsinagóga történetének ezen fejezetébe és az óbudai zsidóság 19. századi életébe nyerhetünk bepillantást.